Amikor Sacha Guitryt megkérdezték, mi újság, gyakran egyetlen szóval válaszolt: Molière. Salvador Dalít is megihlette az ötlet. Egy televíziós műsorban, amikor kiprovokálta a kérdést, hogy mi újság, így felelt: „Velázquez!” Majd rögtön hozzátette: „még több és még több Velázquez!” Nehéz ennél szemléletesebben megmutatni, milyen különleges helyet foglal el Diego Velázquez a művészettörténetben. A spanyol festő neve ugyanakkor a szélesebb közönség számára talán kevésbé cseng ismerősen, mint Leonardo, Van Gogh vagy Picasso neve. Pedig azok a művészek, akik igazán értették a festészet működését, egészen másképp beszéltek róla: Édouard Manet a „festők festőjének” nevezte, Picasso pedig úgy fogalmazott, hogy ő Velázquez közvetlen utódja. Most egy új dokumentumfilm próbálja megfejteni, miért volt ennyire különleges ez a festő, és miért érdemes ma is újra felfedezni.