Izzik a galagonya – irodalom, színház és generációk találkozása Debrecenben

Izzik a galagonya – irodalom, színház és generációk találkozása Debrecenben

Szerző: | 2026.szept.11. |

Juhász Anna Csokonai Társalgója új évaddal folytatódik. Szeptember 11-én az Izzik a galagonya premierjéhez kapcsolódó beszélgetés a közösség, a szabadság és a generációk közötti párbeszéd kérdéseit járja körül. Mi történik egy zárt közösségben azzal, aki mást gondol, máshogy érez, vagy egyszerűen csak szeretné megtalálni a saját útját? És mit árul el egy közösség azokról, akik benne élnek? Ezek a kérdések állnak a Csokonai Nemzeti Színház új évadának egyik fontos előadása, az Izzik a galagonya középpontjában, és egyúttal ezek adják a szeptember 11-i Csokonai Társalgó témáját is. A Juhász Anna által szerkesztett és vezetett összművészeti sorozat ezúttal nem egyszerűen egy premierhez kínál háttérbeszélgetést. Arra vállalkozik, hogy az előadás világát több nézőpontból nyissa meg: mit jelent egy zárt közösségben felnőni, hogyan alakulnak a különböző generációk között a kapcsolatok, és hol húzódik a határ a közösséghez tartozás és az egyéni szabadság között?

A Mindig itt leszünk… Mohács 500 című rockmusical a Budapesti Operettszínházban

A Mindig itt leszünk… Mohács 500 című rockmusical a Budapesti Operettszínházban

Szerző: | 2026.szept.8. |

Ötszáz év telt el a mohácsi csata óta, de a történet korántsem ért véget 1526-ban. A Budapesti Operettszínház új rockmusicalje nem egyszerűen a történelemkönyv egyik legsúlyosabb vereségét viszi színpadra: II. Lajos, Habsburg Mária, Szapolyai János, Tomori Pál és I. Szulejmán sorsán keresztül azt keresi, hogyan lesz egy történelmi katasztrófából személyes tragédia, majd évszázadokon át tartó nemzeti emlékezet. A Mindig itt leszünk… Mohács 500 szeptember 11-től A Budapesti Operettszínházban látható.

A mohácsi csata nem egyik napról a másikra bekövetkező történelmi baleset volt

A mohácsi csata nem egyik napról a másikra bekövetkező történelmi baleset volt

Szerző: | 2026.aug.28. |

Mohács nem egyetlen nap története, hanem döntések, mulasztások, félelmek és remények láncolata. A Mindig itt leszünk… Mohács 500 című rockmusical a legendák mögött álló embereket keresi: II. Lajos királyt, Szulejmánt, II. Ulászlót és mindazokat, akik egy széteső országban próbáltak dönteni a rájuk nehezedő történelmi nyomás alatt. Szomor György darabja rockzenével, reneszánsz és török motívumokkal, valamint népzenei elemekkel idézi fel a mohácsi vészhez vezető korszakot, miközben nemcsak a vereség tragédiájáról, hanem a túlélés és a megmaradás lehetőségéről is beszél. A Mindig itt leszünk… Mohács 500 ősbemutatója augusztus 29-én lesz. A Mohácson ingyenesen megtekinthető produkció szeptembertől a Budapesti Operettszínházban látható.

A Hattyúk tava sötét oldala – balett-thriller érkezik a Margitszigetre: a Fekete Hattyú

A Hattyúk tava sötét oldala – balett-thriller érkezik a Margitszigetre: a Fekete Hattyú

Szerző: | 2026.aug.12. |

Mi történik akkor, ha a balettirodalom egyik legszebb meséjét kivesszük a romantikus kastélyok, tündéri tavak és hófehér tütük világából, és betesszük egy 19. századi elmegyógyintézet falai közé? Nagyjából az, amire a cím is utal: Fekete hattyú. A Szegedi Kortárs Balett produkciója nem egyszerűen újraértelmezi Csajkovszkij klasszikusát, hanem thrillerként közelít hozzá. Juronics Tamás rendezésében és Czár Gergellyel közösen jegyzett koreográfiájában a jól ismert történet most egy nyugtalanító és sötét világba kalauzolja a nézőket. A produkció augusztus 26-án látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Kortárs szemlélet, klasszikus hitelesség – Juronics Tamás a Carmen színpadra állításáról

Kortárs szemlélet, klasszikus hitelesség – Juronics Tamás a Carmen színpadra állításáról

Szerző: | 2026.aug.9. |

Friss szemléletű, egyben a klasszikus értékeket tiszteletben tartó operaelőadás érkezett idén nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokra: a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Carmen produkciója. Georges Bizet halhatatlan művét Juronics Tamás rendezte, aki a történetet a mai Mexikóba, a halottak napi ünnepség idejére helyezte. A Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas táncművész-koreográfussal, színházi rendezővel Varga Márta beszélgetett a szabadtéri adaptációról, a koncepció hátteréről és arról, mitől maradhat hiteles egy klasszikus opera a XXI. században.

A kórus, amely meghódította a világot – Nabucco a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A kórus, amely meghódította a világot – Nabucco a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

Szerző: | 2026.aug.5. |

Giuseppe Verdi Nabuccója nem csupán az olasz operairodalom egyik legfontosabb alkotása, hanem egy olyan zenetörténeti mérföldkő, amely egy fiatal zeneszerző életét is gyökeresen megváltoztatta. A benne felcsendülő Va, pensiero – a híres rabszolgakórus – ma is a világ egyik legismertebb kórusműve, a bibliai történet pedig közel kétszáz év elteltével is ugyanúgy képes megszólítani a közönséget, mint 1842-ben. A Nabucco egyszerre monumentális történelmi tabló, lélektani dráma és zenei forradalom, amely nélkül Verdi későbbi mesterművei talán soha nem születtek volna meg.

SZÍNIKRITIKA – Egy rendhagyó Carmen előadás – helyzetjelentés a BORDERLINE Bárból

SZÍNIKRITIKA – Egy rendhagyó Carmen előadás – helyzetjelentés a BORDERLINE Bárból

Szerző: | 2026.aug.1. | ,

A Szegedi Szabadtéri Játékok legújabb bemutatója a Carmen, amely a debreceni Csokonai Nemzeti Színház vendégszereplésével és Juronics Tamás rendezésében valósult meg. Mindjárt az elején érdemes hangsúlyozni, hogy nem a megszokott Carmen-világba vezeti a nézőt Juronics és Erkel László Kentaur (aki a jelmezekért és a díszletért volt felelős), hanem Mexikóba. Bevallom eleinte komoly fejtörést okozott az, miért kellett az előadást áthelyezni más idősíkba és más térbe. Az idősíkot még csak-csak érti az ember, de nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki egy torreádort kirángasson Spanyolországból, és a mexikói szegénynegyedbe lökje. A megoldókulcsra a második felvonásig kellett várni, amikor is óriási felirat jelezte, hogy a jelenet a Borderline Bárban játszódik. És ebben a pillanatban összeállt minden.

Nem érdemes játszani a férfiak érzelmeivel – 150 éve hódít Georges Bizet Carmenje

Nem érdemes játszani a férfiak érzelmeivel – 150 éve hódít Georges Bizet Carmenje

Szerző: | 2026.júl.29. |

Kevés opera mondhatja el magáról, hogy másfél évszázaddal a bemutatója után is ugyanazzal az erővel képes hatni a közönségre, mint a maga korában. Georges Bizet Carmenje ezek közé tartozik. A Habanera első taktusait szinte mindenki felismeri, Escamillo torreádordala a klasszikus zene egyik legismertebb slágere lett, a cigánylány és Don José tragikus szerelme pedig újra és újra bebizonyítja, hogy a pillanatnyi fellángolások és a valódi féltékenység története ugyanúgy hat ma is, mint 150 éve. A Carmen nem először tér vissza a Dóm térre. A mű 1969-ben szerepelt először a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán, legutóbb pedig tizenöt évvel ezelőtt láthatta itt a közönség. Különösen szép egybeesés, hogy mindez éppen abban az évben történik, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékok fennállásának 95. évfordulóját, egyben 75. évadát ünnepli.

Színház a moziban – London legjobb színházi előadásai láthatók az Urániában

Színház a moziban – London legjobb színházi előadásai láthatók az Urániában

Szerző: | 2026.júl.28. |

Nem kell Londonig utazni ahhoz, hogy a brit színházi élet legizgalmasabb előadásait megnézzük. Az Uránia mozivásznán Shakespeare, Oscar Wilde, Arthur Miller és kortárs szerzők darabjai kelnek életre. Az NT Live sorozatban a legjobb londoni produkciók érkeznek Budapestre, olyan sztárokkal, mint Martin Freeman, Lesley Manville, Bryan Cranston vagy Nicola Coughlan. A nagy sikerű közvetítések pedig bizonyítják, hogy egy moziteremben is születhet valódi színházi élmény.

Díjnyertes előadásokkal érkezik az Erdélyi Hét a Gyulai Várszínházba

Díjnyertes előadásokkal érkezik az Erdélyi Hét a Gyulai Várszínházba

Szerző: | 2026.júl.27. |

Van egy hét a Gyulai Várszínház nyári évadában, amelyre nemcsak a közönség, hanem a színházi szakma is kiemelt figyelemmel tekint. Az Erdélyi Hét az elmúlt közel egy évtizedben a határon túli magyar színházi élet egyik legfontosabb hazai seregszemléjévé nőtte ki magát. A fesztivál nem egyszerűen vendégjátékokat kínál: minden évben az erdélyi társulatok legfrissebb, legizgalmasabb és gyakran díjnyertes produkcióiból válogat, így a nézők egyetlen hét alatt átfogó képet kaphatnak arról, merre tart ma az erdélyi magyar színház.
A július 28. és augusztus 3. között immár kilencedik alkalommal megrendezett fesztivál idei programja ismét bizonyítja, hogy az erdélyi társulatok nemcsak őrzik a magyar színházi hagyományokat, hanem folyamatosan új formákat, új nyelveket és új történetmesélési módokat keresnek. A repertoárban kortárs drámák, klasszikusok újraértelmezései, történelmi témák, társadalmi látleletek és könnyedebb zenés előadások egyaránt helyet kaptak.

Hirdetés