Mi történik akkor, ha a balettirodalom egyik legszebb meséjét kivesszük a romantikus kastélyok, tündéri tavak és hófehér tütük világából, és betesszük egy 19. századi elmegyógyintézet falai közé? Nagyjából az, amire a cím is utal: Fekete hattyú. A Szegedi Kortárs Balett produkciója nem egyszerűen újraértelmezi Csajkovszkij klasszikusát, hanem thrillerként közelít hozzá. Juronics Tamás rendezésében és Czár Gergellyel közösen jegyzett koreográfiájában a jól ismert történet most egy nyugtalanító és sötét világba kalauzolja a nézőket. A produkció augusztus 26-án látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon (esőnapja augusztus 27.).
A történet időpontja nem véletlenül 1877, vagyis A hattyúk tava ősbemutatójának éve. A Szegedi Kortárs Balett azonban nem a klasszikus balett megszokott mesevilágát bontja ki. Ez a mű ugyanennek a korszaknak egy másik, jóval sötétebb oldalát mutatja be. A 19. század második felében Európában sorra alakultak az elmegyógyintézetek. Ezekben az intézményekben a mentális betegségeket sokszor kegyetlen, ma már elképzelhetetlen módszerekkel próbálták kezelni. Ebbe a közegbe kerül Odette, aki képzeletében hattyúkirálynővé változik. A valóság és a fantázia azonban hamarosan összemosódik körülötte.
A Fekete Hattyú felteszi a kérdést: hol húzódik a határ valóság és képzelet között
A Fekete hattyú egyik legérdekesebb ötlete éppen az, hogy a klasszikus történet szereplői egyszerre jelennek meg az eredeti mű alakjaiként és egy elmegyógyintézet lakóiként, illetve dolgozóiként. Odette egy pszichiátriai intézetben él, és hallucinációiban a herceg, a palota és a hattyúk világa elevenedik meg előtte. A mese azonban egyre inkább rémálommá változik. Siegfried itt fiatal orvos, aki nem erőszakkal vagy büntetéssel akarja „megjavítani” a beteget, hanem türelemmel és kedvességgel próbál közel kerülni hozzá. Rothbart professzor viszont egészen más utat választ: gyógyszerekkel, ágyhoz kötözéssel és hidegvizes kezelésekkel próbálja elűzni a „gonoszt”. Az intézmény egyszerre válik a valóság és a képzelet határterületévé. A színpadon pedig lassan kiderül, hogy nem feltétlenül az a legfélelmetesebb, amit Odette lát, hanem az, amit a környezete valóságnak nevez.
Aztán megjelenik Odile, a fekete ruhás lány. Ő nem egyszerűen a klasszikus balett gonosz ellenfele, hanem Odette képzeletvilágának újabb alakja, aki beférkőzik a lány hallucinációiba. Ettől kezdve a két világ már szinte teljesen összecsúszik. A Fekete hattyú egyik legizgalmasabb kérdése az, hogy hol húzódik a határ valóság és képzelet között. A szereposztás is izgalmas. Odette-et Miriam Munno, Odile-t Diletta Ranuzzi, Siegfriedet Francesco Totaro, Rothbartot pedig Czár Gergely alakítja. A Nővér szerepében Nyeste Adrienn, Alexanderként Kiss Róbert látható, az ápolókat Vincze Lotár és Gioele Marcante játssza. A látványt Szabó Dániel fényei, Bianca Imelda Jeremias jelmezei, valamint Juronics Tamás díszletkoncepciója és Tóth Kázmér szcenikai terve teremti meg. Az animációt Madarász János és Madarász Gergő jegyzi. Koreográfia: Juronics Tamás, Czár Gergely és a Társulat.
A zeneszerző életét számos lelki probléma kísérte
A történet azért is különösen izgalmas, mert nemcsak a Hattyúk tavát gondolja újra, hanem magát Csajkovszkijt is beemeli a produkció mögöttes világába. A zeneszerző életét számos félelem és titkolózás kísérte, és a lelki problémák, a depresszió is visszatérő részei voltak életének. A Fekete hattyú alkotói ebből a lelki háttérből is kiindulnak: a fehér és fekete hattyú alakját Csajkovszkij belső világának kivetüléseként értelmezik. Ez a megközelítés különösen érdekes, mert a klasszikus balettben a hattyú elsősorban a rabság és az átok jelképe. Juronicsék változatában azonban egészen más jelentést kap: a hattyúlét a szabadság, sőt a megváltás lehetőségévé válik. A produkció ezért nem akarja egyszerűen „modernizálni” Csajkovszkij balettjét. Sokkal inkább azt keresi, milyen elfojtott pszichológiai tartalmak rejlenek a klasszikus mese mögött.
A Fekete Hattyú és még legalább hetven koreográfia kapcsolódik Juronics nevéhez
A Fekete hattyúhoz nehéz lenne olyan alkotót találni, akinek művészi gondolkodásába jobban illene a klasszikus és a kortárs találkozása, mint Juronics Tamás. Az 1969-ben Tatán született művész 1987-ben végzett az Állami Balett Intézet néptánc tagozatán, majd Imre Zoltán hívására a Szegedi Baletthez szerződött. Két évvel később már szólistaként táncolt, 1990-ben pedig saját műhelyt alapított a társulaton belül, ahol rendhagyó koreográfiákkal kísérleteztek. Egy évvel később már önálló koreográfiákkal is bemutatkozott. 1993-ban, Imre Zoltán távozása után Juronics lett a megújult társulat művészeti vezetője. Azóta több mint hetven koreográfia kapcsolódik a nevéhez, és munkáiban rendszeresen találkozik a klasszikus zene, a kortárs mozgás, a színházi gondolkodás és a látvány. Bartók, Sztravinszkij, Csajkovszkij, Orff vagy éppen Arvo Pärt zenéje egyaránt inspirálta. Alkotói módszerének egyik fontos jellemzője, hogy a mozgás önmagában soha nem öncélú: történetet mesél, karaktereket épít és dramaturgiai ívet rajzol.
Juronics ráadásul nem maradt a balett színpadán. Rendezőként prózai és zenés színházi produkciókban is dolgozott, vagyis az elmúlt évtizedekben fokozatosan egy olyan alkotóvá vált, aki nemcsak koreográfiát készít, hanem teljes színházi világokat is épít. A Fekete hattyú esetében ez különösen fontos, itt ugyanis nem pusztán a táncosok mozgása mesél, hanem a díszlet, a fény, a jelmez, az animáció és a zene is egyetlen dramaturgiai rendszer része. Nem véletlen az sem, hogy Juronics 2025-ben a Magyar Táncművészek Szövetségének Az évad legjobb alkotója elismerését kapta éppen a Fekete hattyúért. A darabot a bemutatását követő első évben 49 alkalommal játszották Szegeden, Budapesten, valamint Belgiumban, Franciaországban és Finnországban is, ami egy kortárs balettprodukció esetében komoly közönségsikernek számít.
Új művészi korszak kezdődött
A Fekete hattyú mögött álló Szegedi Kortárs Balett története legalább ennyire érdekes. A társulat gyökerei 1987-ig nyúlnak vissza, amikor Imre Zoltán vezetésével létrejött a Szegedi Balett, a Szegedi Nemzeti Színház baletttagozataként. Imre Zoltán nem egyszerűen egy új együttest akart létrehozni: olyan kortárs táncszínházi gondolkodást hozott Szegedre, amely akkoriban még korántsem számított magától értetődőnek Magyarországon. A társulat első bemutatóját 1987. szeptember 27-én tartotta a Nagyszínházban. A következő években fokozatosan kialakult az a szellemi közeg, amelyből később megszületett a mai Szegedi Kortárs Balett. Juronics Tamás és Echéry-Pataki András már a kilencvenes évek elején meghatározó szerepet vállaltak a társulat életében. 1990-ben fiatal alkotók számára létrehozták a Stúdióbalettet, 1993-ban pedig az együttes felvette a Szegedi Kortárs Balett nevet.
A névváltás nem pusztán adminisztratív változás volt. Új művészi korszak kezdődött. A társulat nem tagadta meg Imre Zoltán örökségét, de saját formanyelvet alakított ki: a klasszikus balett technikai alapjai mellett egyre hangsúlyosabbá váltak a kortárs tánc elemei, az akrobatikus mozgás, a színházi látvány és a drámai történetmesélés. 2000 óta a társulat önálló együttesként működik. Az elmúlt évtizedekben a Szegedi Kortárs Balett valóságos kulturális nagykövetté vált. A társulat produkciói számos külföldi országba eljutottak, és a repertoárban egyaránt helyet kaptak klasszikus zenére készített táncszínházi művek és kortárs zeneszerzők darabjai. A 2025/2026-os évadban például 87 előadást játszottak, amelyeket csaknem 40 ezer néző látott Magyarországon és külföldön. A társulat 27 alkalommal külföldön is színpadra lépett Finnországban, Belgiumban, Romániában és Olaszországban. A repertoárban továbbra is ott szerepel a Fekete hattyú mellett többek között a Carmina Burana, a Lear, a Hamupipőke és a Diótörő.
Fekete hattyú – balett-thriller
2026. augusztus 26., 20:00 – Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Esőnap: augusztus 27.
Rendező: Juronics Tamás
Koreográfia: Juronics Tamás, Czár Gergely és a társulat
Zene: Pjotr Iljics Csajkovszkij
16 éven felülieknek ajánlott.
AJÁNLÓ
Olvassa el Juronics Tamással a Carmen című előadás kapcsán készült intejúnkat ITT és kritikánkat a Carmenről ITT.
És kövessen be minket a Facebookon. ITT