Esztergomba nemcsak a Bazilika miatt érdemes ellátogatni. A Prímási palota impozáns épületében megnyílt a felújított Keresztény Múzeum, ahol MS mester világhírű alkotásai ismét teljes pompájukban láthatók. A megújult terekben Kolozsvári Tamás, Hans Memling és a középkori magyar művészet mesterműveit is kiállították. Ezek a művek nem pusztán történeti emlékek, sokkal inkább a hitről, a szenvedésről, a reményről és az emberi törékenységről szólnak.
- Több mint fél évszázad után megújult az Esztergomi Múzeum állandó kiállítása. Új elrendezésben és korszerűbb környezetben mutatja be a magyar és európai keresztény művészet kiemelkedő alkotásait.
- A látogatók MS mester, Kolozsvári Tamás és Hans Memling művei mellett ritka középkori emlékekkel, iparművészeti tárgyakkal és Balassa Bálint portréjával is találkozhatnak.
- Az újranyitást Atlasz Gábor időszaki kiállítása egészíti ki, amely kortárs nézőpontból kapcsolódik a gyűjtemény hitről, szenvedésről és emberi törékenységről szóló darabjaihoz.
A középkori magyar művészet ritka emlékei új elrendezésben láthatók
A megújult terekben az európai művészettörténet korszakai időrendi sorrendben láthatók. A magyar és európai keresztény művészet jelentős alkotásai nem csupán régi tárgyakként jelennek meg, hanem újra megszólaló történetekként. A tárlaton MS mester, Kolozsvári Tamás, Hans Memling és a középkori magyar művészet ritka emlékei új elrendezésben, korszerű fényben és érthető művészettörténeti összefüggésben viszik végig a látogatót a kiállítótérben.
Új korszak kezdődött az esztergomi képtárban
A korábbi tárlat hosszú ideig nem változott. Az 1973 óta változatlan kiállítótér koncepcióját újragondolták és új installációval várják a közönséget. A felújítás komoly odafigyeléssel, a prímási palota műemléki karakterének megőrzésével készült. A korszerűtlenné vált belsőépítészeti és műszaki elemeket eltávolították, de a felújítás során megőrizték a neoreneszánsz épület stílusát. A kiállítás két emeleten, mintegy ezer négyzetméteren kapott új helyszínt. A 21. században már elvárt akadálymentesítés és korszerűbb bemutatási feltételek alapvető követelmények voltak az építkezés során.
MS mester művei újra Esztergomban láthatók
A tárlat egyik legfontosabb pontja MS mester passióképeinek bemutatása. Ez különösen izgalmas a tavalyi Szépművészeti Múzeumban rendezett MS mester és kora című kiállítás után, amely újra felhívta a figyelmet a magyar késő középkor egyik legtitokzatosabb alkotójára. Most Esztergomban más nézőpontból találkozhatunk vele. Nem egyetlen nagy monografikus kiállítás részeként, hanem abban a gyűjteményi környezetben, amelyhez ezek a művek történetileg is szorosan kötődnek. A passióképek így nemcsak művészettörténeti remekművek, hanem egy nagyobb lelki és kulturális örökség részei is.
Középkori remekművek és európai távlat
Az új állandó kiállítás időrendben és földrajzi összefüggésekben vezeti végig a látogatót a keresztény művészet fontos korszakain. Az első termekben az itáliai festészet kap hangsúlyt, ezt követik a magyarországi, német, osztrák, németalföldi, majd a 19. századi és iparművészeti gyűjteményi egységek. A látogatók olyan kiemelkedő alkotásokat láthatnak, mint Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó, Hans Memling Krisztus-ábrázolása vagy Balassa Bálint ritka portréja. Utóbbi nemcsak képzőművészeti, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos darabja a gyűjteménynek.
Atlasz Gábor kiállítása külön hidat teremt múlt és jelen között
Az újranyitáshoz időszaki kiállítás is kapcsolódik Atlasz Gábor festőművész munkáiból. A tárlatban a nagytúri plébániatemplom számára készült stációsorozat is látható, a tizennégy olajfestmény mellett pedig válogatás mutatja be a művész életművét.
Ez a kiállítás azért különleges, mert nem pusztán kortárs kísérőprogramként jelenik meg a régi mesterek mellett. Atlasz Gábor munkái a keresztút témáján keresztül ugyanahhoz az emberi alapkérdéshez kapcsolódnak, amely a középkori oltárképeket is áthatja. Amely a szenvedésből, a hitből és a test és lélek törékenységéből áll. A régi és az új művek így nem versenyeznek egymással, hanem csendes párbeszédbe lépnek.
Simor János öröksége ma is meghatározza a múzeumot
A Keresztény Múzeum története Simor János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek magángyűjteményéből indult. Simor 1875-ben nyitotta meg képtárát a nyilvánosság előtt, mintegy háromszáz műalkotással. Gyűjteményét később előrelátóan a székeskáptalanra hagyta, ezzel biztosítva, hogy az ne szóródjon szét, hanem Esztergomban maradjon.
A múzeum gyarapodásában Ipolyi Arnold nagyváradi püspöknek is döntő szerepe volt. Magángyűjteményét, benne középkori magyar táblaképekkel, valamint olasz, német és németalföldi alkotásokkal, a múzeumra hagyta. A gyűjteményhez később a San Marco család hagyatéka is hozzájárult, főként iparművészeti tárgyakkal, porcelánokkal, ötvösművekkel és festményekkel.
Miért különleges az új kiállítás?
Az esztergomi Keresztény Múzeum megújulása nem egyszerű felújítás. Inkább újragondolása annak, hogyan lehet ma bemutatni a keresztény művészetet úgy, hogy közben ne veszítse el szakrális mélységét, történeti súlyát és emberi közelségét. A régi mesterek művei új fényt kaptak, de nem váltak múzeumi díszletté. A megújult képtár éppen attól erős, hogy a látogatót nemcsak nézni, hanem lassítani is tanítja. Esztergomban most a múlt nem lezárt fejezetként jelenik meg, hanem olyan örökségként, amely a jelen kérdéseire is érzékenyen reagál.
Címlapkép forrása: Keresztény Múzeum Facebook oldal