A mindössze 27 évesen elhunyt Gruber Béla rendkívüli életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria A vágyott remekmű című új tárlata. A kiállítás a 20. századi magyar festészet egyik legtehetségesebb alkotójának művein keresztül idézi meg a hatvanas évek elejének megújuló művészeti szemléletét, miközben betekintést nyújt egy rövid, ám kivételes intenzitású alkotói pálya legfontosabb állomásaiba.
- A kiállítás a festő legszemélyesebb témáira fókuszál. Gruber alkotásain a közvetlen környezet, a családtagok, a modellek, a műterem világa és a mindennapok tárgyai válnak egy sajátos, erőteljes festői univerzum részévé.
- A tárlat öt tematikus egységen keresztül vezeti végig a látogatót.
- A tárlat különlegessége egy korábban nem vetített rövidfilm is, amelyben Czeizel Endre orvos-genetikus beszél Gruber Béláról.
A kiállítás a festő legszemélyesebb témáira fókuszál
Egy mindössze 27 évet élt alkotó rendkívüli erejű életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A vágyott remekmű – Gruber Béla (1936–1963) művészete című tárlat a 20. századi magyar festészet egyik legígéretesebb, tragikusan korán elhunyt alkotójának munkásságát állítja középpontba.
A kiállítás a festő legszemélyesebb témáira fókuszál. Gruber alkotásain a közvetlen környezet, a családtagok, a modellek, a műterem világa és a mindennapok tárgyai válnak egy sajátos, erőteljes festői univerzum részévé.
A hatvanas évek elején feltűnt művész a korszak egyik legjelentősebb megújítója volt. A figuratív festészet hagyományait expresszív, kísérletező szemlélettel gazdagította, miközben egyéni képi nyelvet alakított ki. Alkotásaiban a szénrajz, a kollázs, a pasztell és a festészet eszközeit egyaránt alkalmazta, a formákat gyakran geometrikus szerkezetekké egyszerűsítve. Élénk színvilága és karakteres ecsetkezelése máig könnyen felismerhetővé teszi műveit.
Életútja önmagában is figyelemre méltó
Bár mindössze néhány aktív alkotói év adatott számára, több mint ezer művet hagyott hátra. Munkái ma számos hazai közgyűjteményben megtalálhatók, és a magyar modern festészet fontos fejezetét képviselik.
Életútja önmagában is figyelemre méltó. Édesapját a második világháborúban veszítette el, édesanyja szerény körülmények között nevelte fel hat gyermekét. Bár fiatalon a művészet vonzotta, nem vették fel a Képzőművészeti Gimnáziumba, ezért segédmunkásként dolgozott az Óbudai Hajógyárban. Tehetsége azonban ott is megmutatkozott: állandóan rajzolt, így hamarosan a gyár dekorációs részlegére került. Két sikertelen felvételi után végül 1956-ban nyert felvételt a Képzőművészeti Főiskolára.
A tárlat öt tematikus egységen keresztül vezeti végig a látogatót Gruber világán. Az önarcképeket csendéletek követik, majd a modelljeiről és az uszályokról készült művek láthatók. Külön egység foglalkozik a műterem témájával, amely pályájának egyik központi motívuma volt.
A tárlat különlegessége egy korábban nem vetített rövidfilm is
A kiállítás egyik legfontosabb darabja a Festőműterem című, 1962-ben készült monumentális alkotás. A csaknem hat négyzetméteres, befejezetlenül maradt festmény Gruber művészi hitvallásának összegzéseként is értelmezhető. A zsúfolt műtermi térben családtagok, modellek és barátok jelennek meg, miközben a festő egyedülálló technikája és markáns színvilága teljes gazdagságában bontakozik ki.
A tárlat különlegessége egy korábban nem vetített rövidfilm is, amelyben Czeizel Endre orvos-genetikus beszél Gruber Béláról. Czeizel több alkalommal is a magyar művészet rendkívüli tehetségeként méltatta a festőt, akinek pályája rövidsége ellenére kivételes intenzitással gazdagította a hazai képzőművészetet.
A Petrányi Zsolt és Kolozsváry Marianna által rendezett kiállítás augusztus 23-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.
Nyitókép: Magyar Nemzeti Galéria