Száznegyvenkét éve született az egyik legjelentősebb filmesztéta. Töltse ki kvízünket, és játsszon Balázs Bélával! Erről jut eszembe, hogy tizenhat éves voltam, egy fiataloknak szóló filmkritikusi körbe kezdtem járni, magyartanárnőm küldött oda, mondta, hogy szerinte szeretni fogom, mert amikor irodalmi művek elemzése volt napirenden az órán, be nem állt a szám, majdnem kiestem a padból, úgy jelentkeztem sokszor, hogy elmondhassam a véleményemet. Emlékszem, a film, amelyről kritikát kellett írni, a Berlin felett az ég volt, és hogy igazán jót, írjak el is olvastam egy este alatt Balázs Béla egy kötetben kiadott két művét, A látható embert és A film szellemét. Nemcsak élvezetes olvasmány volt, de én a mai napig nem tanultam annyit a filmkészítés elméletéről, mint abban a könyvben. Persze sokat olvasott és tanult az ember azóta, lettek új rajongásig kedvelt szerzők, például Bíró Yvette, de a mai napig emlékszem arra a hangulatra, arra a lelkesedésre, ahogy az első filmkritikám készült 16 éves koromban. A fontos szakirodalmat elolvastam, a filmet megnéztem, majd éjszakába nyúló beszélgetés során hozzám hasonló megszállott fiatalokkal megbeszéltem. Így indult minden. Balázs Bélával, és Berlin feletti nagykabátos angyalokkal, akik könyvtárakban pihengettek. Az én új otthonom is ez lett: a könyvtár.
AJÁNLÓ
Olvasson más jegyzetet is. ITT Vagy egy másik emlékét a szerzőnek az első bakelitlemezéről. ITT
És kövessen be minket a Facebookon. ITT