Az Amazon Ház Látogatóközpont udvarán fellép a Freddie Akusztik Trió, a Hajdu Klára Quartett és a Király Martina Trió.
Az Amazon Ház Látogatóközpont udvarán fellép a Freddie Akusztik Trió, a Hajdu Klára Quartett és a Király Martina Trió.
Ülünk az autóban korán reggel, megyünk a tánctábor gyülekezőhelyére, közben a középső lányom felolvas Gárdonyi Géza Egri csillagok című művéből. Mindketten álmosak vagyunk, de jó ez a reggeli zsongás, az elképesztő hasonlatok, ahogy Gárdonyi csodálatos szövege kibontakozik. Egyszer csak felkapom a fejem: kinek az álmában jelenik meg Zrínyi Miklós? Bornemissza Gergő álmában, mondja a lányom. Nem mondjuk ki, de értjük, hogy miért. Én azért mégis csak mondom neki: Zrínyi a hősiesség és az önfeláldozás példaképe. Nagyon menő, teszem hozzá, bár nem tudom, hogy jó-e idekavarni a mai szlenget. Cecey Éva édesanyja, Ceceyné pedig azt mondja, hogy tele kell szülni a hazát magyar gyerekekkel. Vagy valami ilyesmit. A nemzet fennmaradásához nemcsak a férfiak hősiessége, de a következő nemzedék felnevelése is szükséges. Mennyire nem volt ördögtől való ez a gondolat akkor még. Hogy nagy és erős nemzet tud majd csak ellenállni a támadásoknak, mert ahogy mondani szoktuk a sokaságra a mai napig: annyian vannak, mint a törökök. Az egri vár ostrománál hússzoros túlerővel álltak szemben a magyarok, és ha nem jön az októberi hideg, a vár rendkívül kitartó védelme is összeomlott volna. De jött, tehát hősies volt az ellenállás, de segítettek az egri csillagok is.
A Budapesti Operettszínház bemutatja a következő évadban Kálmán Imre Montmartre-i ibolya című operettjét, amely a párizsi bohémvilág egyik legszebb zenés története. Ebben három fiatal művész – Raoul, a festő, Florimond, a zeneszerző és Henry, az író – egy szegényes padlásszobában él, miközben a hírnévről és a sikeres művészi pályáról álmodozik. Mindennapjaikat azonban nemcsak az alkotás örömei, hanem a nélkülözés és a bizonytalan jövő is meghatározza. A történet középpontjában Violetta, a „montmartre-i ibolya” áll, egy árva lány, akit mostohaanyja koldulásra kényszerít, majd egy leánykereskedőnek akar eladni. A lány titokban szerelmes Raoulba, aki azonban még mindig korábbi szerelmét, a karrierjét választó énekesnőt, Ninont próbálja elfelejteni. Amikor a három művész megtudja, milyen veszély fenyegeti Violettát, elhatározzák, hogy megmentik őt, még akkor is, ha ezért saját álmaikról és boldogságukról kell lemondaniuk. Az operett alapját Henri Murger Bohémek című regénye adta, amely Giacomo Puccini Bohémélet című operáját is inspirálta. Kálmán Imre azonban a tragikus hangvétel helyett líraibb, reménytelibb történetet alkotott, amelyben az önfeláldozás a gyógyír mindenre.
Két bemutató: Szomor György Mindig itt leszünk című rockmusicalje érkezik a színházba, a Montmartre-i ibolya mellett.
Olvasom, hogy posztumusz a II. kerület díszpolgára lett Fekete István író. Vezető gazdatisztként ugyanolyan sikeres volt, mint később íróként. Fellendítette a reá bízott birtokot, eredményei országos visszhangot keltettek. Eleinte a Nimród című vadászújságba írt, de amint Csató Kálmán személyében mentorra lelt, fellendült a szépirodalmi munkássága is. Korai regénye volt A koppányi aga testamentuma és a Zsellérek, amely 1939 és 1944 között hét kiadást élt meg. Mindez korának az egyik legnépszerűbb írójává avanzsálta őt. Időközben Budapestre költözött családjával, minisztériumi állást kapott, de a vadászat szeretete továbbra is megmaradt. Gyakran vadászott többek között Kittenberger Kálmánnal, Csathó Kálmánnal, gróf Széchenyi Zsigmonddal és gróf Wass Alberttel. A 40-es években minisztériumi állása megszűnt, a Zselléreket betiltották. Életműve jó példa arra, hogy a legnehezebb években sem szabad feladni. Alkalmi munkákból tartotta el családját, míg 1952 végén tanári állást nem kapott. Innen két év múlva egészségügyi állapota miatt nyugdíjba vonult. Ettől kezdve főállású íróként tevékenykedett, ekkor született a Tüskevár, a Téli berek, a Kele, a Lutra, a Bogáncs és a Hu, illetve önéletrajzi írásai, a Csend és a Ballagó idő.
A klasszikus és kortárs színház, a zene és a tánc egyaránt hangsúlyos szerepet kap a programban.
Az ember már meg sem lepődik. Újra és újra ugyanazok a nevek kerülnek elő, amikor arról van szó, hogyan lehet tönkretenni a korrekt hírgyártást. Arról van ugyanis szó, hogy a BBC 550 állást szűntet meg a hírszolgáltatásban, a következő 3 évben pedig összesen csaknem kétezret. A miértre is van válasz: azért mert csökken a hagyományos televíziót néző közönség. Hát, persze! És ha kevesebb ember egyre alacsonyabb szintű műsorokat fog gyártani, akkor még gyorsabban fog csökkenni a nézők száma, így akkor még több embert lehet kirúgni. Miközben világunk tönkretételének történelmi pillanatában körbenézek, milyen csapások várnak még ránk, azon gondolkodom, kinek köszönhetjük mindezt. És mikor meglátom, nem hiszek a szememnek. És tényleg ő az. Az ember, aki a világ elhülyítésén dolgozott, most a hírgyártást teszi tönkre. Úgy hívják, hogy Matt Brittin. Ő a BBC új vezérigazgatója. Soha nem találják ki, hogy korábban mit csinált: ő volt a Google vezetője az Egyesült Királyságban. Lám-lám. Ilyen egyszerű is ez. Minden a kulturális tartalmak eltörlésével kezdődött, és most a hírszolgáltatás teljes meggyengítésével folytatódik. A világ elbutításának nagymesterei forgó szemekkel nekimennek az újságíróknak. Én a helyükben nem tennék ilyet. Nem tudják, kikkel húznak ujjat.
A kiállítás megidézi a hatvanas évek elejének megújuló művészeti szemléletét, miközben egy alkotói pályát vázol fel.
Június 29. és július 5. között a brit bluescsillag Toby Lee, Shane Ó Fearghail és a Takáts Tamás Blues Band is színpadra lép.
A mai filmes podcastben a Rafa című filmről és persze a küzdelem természetéről beszélget a filmkritikus páros. Megidézzük a Roland Garos szellemét.
Hirdetés