Ha a klasszikus balettmúlt puszta tisztelete helyett inkább egy egyedülálló színházi ünnep részese lennél, a Budapesti Operettszínház május 21-én egy egészen rendkívüli estét kínál: ezen a megismételhetetlen alkalmon a hetvenéves ifj. Harangozó Gyula harmincöt év kihagyás után újra színpadra lép, hogy a Hófehérke című előadásban a banya szerepében élőben bizonyítsa be, hogy a zsenialitás és a színpadi kisugárzás nem korfüggő.
- Világsztárok partnere, Ifj. Harangozó Gyula életútja kész kultúrtörténeti kalandregény: fellépett az angol anyakirálynő tiszteletére rendezett gálán, a balettlegenda, Rudolf Nurejev pedig konkrétan átengedte neki a saját premierjét.
- Számos műtétjét követően kétnaponta végzett, fegyelmezett edzésprogramnak köszönhetően remek formában van a művész. A Hófehérke Banyájának megformálása kőkemény fizikai és állóképességi kihívás, de a hetvenéves ikon szerint a kifejezőerő és a színpadi jelenlét messze túlmutat a puszta fiatalságon.
- Tisztelgés a társulat előtt, nem magamutogatás: A művész hangsúlyozta, hogy a visszatérés egyszeri és megismételhetetlen alkalom, többet nem kíván fellépni. Nem a saját dicsőségét hajszolja, hanem így szeretne tisztelegni a Budapesti Operettszínház balettegyüttese előtt, amellyel az elmúlt időszakban fantasztikus hangulatban dolgozott együtt mint rendező-koreográfus.
Ez az ünnepi este elsősorban azoknak szól, akik szeretnének tanúja lenni egy olyan színháztörténeti pillanatnak, ami évtizedenként is csak egyszer, ha előfordul. Kihagyhatatlan élmény azoknak a kultúrarajongóknak, akik kíváncsiak rá, hogyan képes egy igazi ikon a generációs korlátokat teljesen átlépve, hetvenévesen is abszolút módon uralni a színpadot. Emellett a produkció kifejezetten jó választás azoknak is, akik olyan minőségi családi kikapcsolódást keresnek, ami a legkisebb gyerekeket a pazar látvánnyal, a felnőtteket pedig mély karakterformálással egyaránt elvarázsolja.
Akik életre keltik a mesét: Egy megismételhetetlen színházi ünnep stábja
A produkció – amelynek Kocsák Tibor szerezte a fülbemászó zenéjét, Kentaur (Erkel László) álmodta meg a látványvilágát, a mesebeli karaktereket pedig Velich Rita jelmezei keltik életre – immár több mint két évtizede igazi globális sikersztori: Ausztráliától a Távol-Keletig és a Moszkvai Bolsoj Színházig három kontinens színpadát hódította meg, a kritikák szerint pedig olyan a nézőknek, mint egy „boldogságinjekció”.








A Harangozó-örökség és a Hófehérke varázsa
Ifj. Harangozó Gyula neve fogalom ebben a nemzetközi balettvilágban: nemcsak zseniális táncosként írta be magát a tánctörténetbe, hanem vizionárius alkotóként is, aki képes volt hidat képezni a klasszikus tradíciók és a modern, közönségbarát színpadi látvány között.
Ennek a gondolkodásmódnak az egyik sikeres színpadi produkciója a Hófehérke című családi táncjáték. A darab titka, hogy miközben megtartja a balett legmagasabb szakmai színvonalát, a humor, a látványos karakterformálás és a mesés hangulat révén a legfiatalabb korosztálytól az idősebbekig mindenkit képes megszólítani.
A balettrepertoár megújítója
Ifj. Harangozó Gyula pályafutása során a Hófehérke mellett számos nagy sikerű balettprodukció rendezőjeként és koreográfusaként is dolgozott. Munkái között megtalálható a Diótörő, a Don Quijote, a Coppélia, a Zorba és A hattyúk tava is, amelyekkel jelentős szerepet játszott a klasszikus balettrepertoár magyarországi megújításában és népszerűsítésében.
Táncművészként is jelentős sikereket aratott: pályafutása során számos klasszikus balett főszerepében lépett színpadra. Repertoárján szerepelt többek között Siegfried herceg A hattyúk tavában, Basil a Don Quijotéban, valamint a herceg szerepe A diótörő előadásaiban. Karizmatikus színpadi jelenléte és technikai tudása miatt a magyar balettélet meghatározó szólistái között tartották számon.
Pályafutása során bejárta a világot. A magyar és a nemzetközi balettélet legjelentősebb társulatainál táncolt. 1976-ban a Magyar Állami Operaház művésze lett, majd 1978-tól magántáncosként lépett fel. 1981 és 1991 között a Bécsi Állami Operaház első szólistája volt, emellett a Bajor Állami Operaház állandó vendégszólistájaként is szerepelt. Vendégművészként olyan világhírű színpadokon is fellépett, mint a American Ballet Theatre, a Bolsoj Színház vagy a La Scala.
Örökifjú titánok: Akik fittyet hánytak az idő múlására
Ismerjük meg azokat a legendákat, akik az életkor ellenére sem hagyták ott a táncot:
Henry Danton, aki 100 év felett is a rúd mellett állt: A brit balettművész nemcsak hogy betöltötte a századik életévét, de aktívan részt vett a táncoktatásban, személyesen mutatva be a mozdulatokat a növendékeknek.
Maja Pliszeckaja, aki 80 évesen is lenyűgözött: A orosz balettikon a 70. születésnapján egy neki szánt különleges darabban lépett színpadra, és még 80 éves korában is elképesztően erőteljes, érzelmekkel teli mozdulatokkal varázsolta el közönségét.
Marcus Sarjeant, aki 70 felett is a reflektorfényben táncolt: Ő a világ egyik legidősebb aktív férfi balettművésze, aki hetvenéves korán túl is rendszeresen játszott és teljes darabokat adott elő a színpadon.
Nyitókép és képgaléria: Hófehérke (Fotó: Horváth Adrienn)

