Ötszáz év telt el a mohácsi csata óta, de a történet korántsem ért véget 1526-ban. A Budapesti Operettszínház új rockmusicalje nem egyszerűen a történelemkönyv egyik legsúlyosabb vereségét viszi színpadra: II. Lajos, Habsburg Mária, Szapolyai János, Tomori Pál és I. Szulejmán sorsán keresztül azt keresi, hogyan lesz egy történelmi katasztrófából személyes tragédia, majd évszázadokon át tartó nemzeti emlékezet. A Mindig itt leszünk… Mohács 500 szeptember 11-től A Budapesti Operettszínházban látható.
Az egyetlen szóba sűrített történelmi emlékezet
Mohács neve önmagában is olyan, mintha egyetlen szóba sűrített történelmi emlékezet lenne. A csata 500. évfordulójára készült új magyar rockmusical azonban nem pusztán a hadtörténeti eseményt állítja középpontba. Szomor György zeneszerzőként, dalszövegíróként és szerzőként egy olyan történetet írt, amelyben a történelemkönyvek nagy alakjai hús-vér emberként jelennek meg: királyok, katonák, családtagok, politikusok és olyan emberek, akiknek döntései egy egész ország sorsát befolyásolták. A Mindig itt leszünk… Mohács 500 ősbemutatójára augusztus 29-én, a mohácsi csata évfordulójának napján került sor Mohács főterén, ahol a közönség felállva, hosszan tartó vastapssal értékelte a látottakat. A produkció szeptember 11-én költözik be a Budapesti Operettszínház nagyszínpadára.
A következő nemzedék már egy előttük kibontakozó konfliktus árnyékában nő föl
A történet fókuszában II. Lajos áll. A fiatal király olyan ország élén áll, amely egyre nagyobb külső fenyegetéssel néz szembe, miközben belül is súlyos politikai és hatalmi konfliktusok feszítik. A közelgő oszmán támadás mellett ott vannak a magyar főurak ellentétei, az udvar bizonytalanságai és az a kérdés is, hogy ki képes valóban összefogni az országot. A musical egyik fontos sajátossága, hogy nem a csata pillanatával kezdi és nem is ott fejezi be a történetet. A mohácsi vereséghez vezető folyamatot és az érintettek személyes sorsát is megmutatja. Így kerül egymás mellé II. Lajos és felesége, Habsburg Mária története, Szapolyai János és Szapolyai György konfliktusokkal terhelt világa, Tomori Pál katonai szerepe, valamint az oszmán oldalon I. Szulejmán alakja. A produkció egyik érdekes dramaturgiai gesztusa, hogy a történelmi szereplők mellett a fiatalabb generáció is hangsúlyt kap. II. Lajos gyermekkori énje és az ifjú Szapolyai János, illetve az ifjú Szulejmán alakja egyaránt megjelenik. A történelem így nem kizárólag a már ismert nagy személyiségek története lesz, hanem egy olyan világé is, amelyben a következő nemzedék már egy előttük kibontakozó konfliktus árnyékában nő föl.
Szomor György, aki egyszerre írta a zenét, a dalszövegeket és a történetet
A darab szerzője Szomor György, aki egyszerre írta a zenét, a dalszövegeket és a történetet. A zene a reneszánsz és a magyar zenei hagyomány inspirációit is megidézi, miközben alapvetően mai színházi nyelven szólal meg. A cél nem egy történelmi tablókép létrehozása, hanem az érzelmek felerősítése: a hatalom, a félelem, a szerelem, a veszteség, az árulás és a helytállás egyaránt zenei formát kap. Szomor György maga is szerepel az előadásban: II. Ulászlót alakítja. Különleges családi pillanat, hogy fia, Szomor Bendegúz is színpadra lép, az ifjú Szapolyai János és az ifjú I. Szulejmán szerepében.
Egy fiatal házaspárról van szó
A budapesti előadások egyik fontos párosa Tassonyi Balázs és Nagy Alma Virág: II. Lajost és Habsburg Máriát alakítják. A király és a királyné története nem csupán a politikai események miatt érdekes. Egy fiatal házaspárról van szó egy olyan korszakban, amelyben a magánélet és az uralkodói kötelesség szinte elválaszthatatlan egymástól. II. Lajos alakját ráadásul már a gyerekkori jelenetek is árnyalják: a szerep gyermekkori változatát Brandi Zsombor alakítja. A király így nem egyszerűen a mohácsi csata tragikus hőseként jelenik meg, hanem egy olyan emberként, akinek életét szinte születésétől kezdve meghatározza a rá nehezedő történelmi szerep. A másik fontos szál a Szapolyaiak története. Kocsis Dénes Szapolyai Jánost, Földes Tamás Szapolyai Györgyöt alakítja. A Szapolyai-ház jelenléte azért is fontos, mert Mohács története nem csupán a török és a magyar királyság összecsapásáról szól, hanem azokról a belső politikai erővonalakról is, amelyek már a csata előtt meghatározták az ország működését. Sándor Péter Tomori Pálként, György-Rózsa Sándor pedig I. Szulejmánként jelenik meg. Mellettük olyan történelmi alakokat is láthatunk, mint Bakócz Tamás, akit Magócs Ottó alakít, illetve Werbőczy István, akit Nagy Lóránt játszik.
A cél az, hogy ne pusztán „korhűen” mozogjanak a szereplők
Homonnay Zsolt rendező számára az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogyan lehet egy mindenki által ismert történelmi eseményt úgy színpadra állítani, hogy az ne pusztán illusztráció legyen. A rendezés ennek megfelelően az emberi történetekből indul ki. A szereplők nem egyszerűen „a király”, „a hadvezér” vagy „a török szultán”, hanem egymással kapcsolatban álló emberek, akiknek döntései és veszteségei viszik előre a történetet. A koreográfiát Simon István jegyzi. A mozgásvilágban a néptánc mellett modern és kortárs táncelemek is megjelennek. Ez különösen fontos egy olyan darabban, amely egyszerre szeretné érzékeltetni a korszak magyar világát, a tömegjelenetek erejét és a rockmusical dinamikáját. A cél az, hogy ne pusztán „korhűen” mozogjanak a szereplők, hanem a mozgás is része legyen annak a modern színházi nyelvnek, amelyen az előadás megszólal.
Forgószínpad, LED-fal és monumentális látvány
A Túri Erzsébet által tervezett díszlet az előadás egyik látványos eleme. A koncepció modern szobrászati formákból indul ki, a forgószínpad pedig lehetővé teszi, hogy gyorsan változzanak a terek és a hangulatok. A színpad egyszerre képes megidézni a budai vár világát, az oszmán birodalom tereit és a mohácsi csata helyszínét. A LED-fal segítségével a látvány folyamatosan változhat: különböző képek, színek és vizuális hátterek alakítják át ugyanazt a színpadi teret. A mohácsi ősbemutatón ennek már egészen monumentális változata működött: a 96 négyzetméteres LED-falon 160 különböző kép- és videóháttér jelent meg, a látványt 150 robotlámpa és mintegy 300 köbméter díszlet egészítette ki. Több száz kellék és jelmez készült a produkcióhoz, és egyetlen előadás létrehozásán több mint ötven technikus dolgozott. Budapesten természetesen más léptékű térben kell gondolkodni, de éppen ez teszi érdekessé a produkció átköltözését.
Jelmezek egy történelmi korszakhoz
A jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezte, a kivitelezésben Madarász Márta működött közre. A feladat itt sem egyszerű történelmi rekonstrukció: a darabnak egyszerre kell érzékeltetnie a 16. század világát és működnie kell egy mai rockmusical látványvilágában. Az uralkodói udvar, a katonák, a főurak és az oszmán világ eltérő karaktere a jelmezekben is megjelenik. A nagy tömegjeleneteknél pedig a ruhák nem csupán korrajzként működnek, hanem a színpadi kompozíció részeivé válnak. A produkció látványvilágához Bodor Ákos világításterve és Somfai Péter vizuális hatásai is hozzájárulnak. A zenei világ kialakításában Tassonyi Zsolt zenei vezetőként, Lippényi Gábor hangszerelőként vesz részt.
Mohácsi gyerekekkel kezdődött
Az előadás történetéhez különleges módon hozzátartozik az ősbemutató helyszíne. Augusztus 29-én nem egyszerűen egy budapesti színház vendégjátéka érkezett Mohácsra: a helyi közösség is része lett a produkciónak. A Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola mohácsi növendékei is színpadra léptek. Ez a mozzanat pontosan illeszkedik a musical alapgondolatához. A cím – Mindig itt leszünk – nemcsak a szereplők történetére, hanem az emlékezetre és a megmaradásra is utal. A mohácsi gyerekek jelenléte pedig ezt szó szerint is megmutatta: egy ötszáz éves történelmi esemény egy mai generáció színpadra lépésével folytatódott.
A siker a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán folytatódik
A mohácsi premier után a történet szeptember 11-től a Budapesti Operettszínház Nagyszínpadán folytatódik. A szeptemberi műsorban több alkalommal is szerepel a darab: szeptember 11-én este, 12-én délután és este, 13-án délután és este, majd szeptember 15-én, 20-án és 21-én is műsoron lesz. A Mindig itt leszünk… Mohács 500 tehát nem egyszerűen egy évfordulós produkció. Egy olyan történelmi pillanatot választ témájául, amelyről minden magyar iskolás hallott, miközben megpróbálja megmutatni azt, ami a tankönyvi évszámok mögött van: embereket, döntéseket, félelmeket, hatalmi játszmákat és személyes veszteségeket.
Fotók: Janus Erika
AJÁNLÓ
Olvasson még Mohács 500-ról ITT.
És kövessen be minket a Facebookon. ITT