Giuseppe Verdi Nabuccója nem csupán az olasz operairodalom egyik legfontosabb alkotása, hanem egy olyan zenetörténeti mérföldkő, amely egy fiatal zeneszerző életét is gyökeresen megváltoztatta. A benne felcsendülő Va, pensiero – a híres rabszolgakórus – ma is a világ egyik legismertebb kórusműve, a bibliai történet pedig közel kétszáz év elteltével is ugyanúgy képes megszólítani a közönséget, mint 1842-ben. A Nabucco egyszerre monumentális történelmi tabló, lélektani dráma és zenei forradalom, amely nélkül Verdi későbbi mesterművei talán soha nem születtek volna meg.
Verdi pályája nehezen indult
Giuseppe Verdi pályája nehezen indult. Az 1813-ban született zeneszerzőt fiatalon még a Milánói Konzervatórium is elutasította, így magántanároknál képezte tovább magát. Tehetsége hamar megmutatkozott, első operája kedvező fogadtatásban részesült, ám az élet kegyetlen fordulatot vett. Néhány éven belül elveszítette két kisgyermekét, majd szeretett feleségét, Margherita Barezzit is. A személyes tragédiákat szakmai kudarc követte: második operája, az Un giorno di regno (A pünkösdi királyság) megbukott a Scalában. Verdi annyira összetört, hogy elhatározta, végleg felhagy a zeneszerzéssel. Úgy érezte, nincs több mondanivalója, és nincs ereje újrakezdeni. A zenetörténet egyik legfontosabb fordulópontja azonban éppen ekkor következett be.
Verdi megszállottként kezdett dolgozni a zenén
A legenda szerint a milánói Scala impresszáriója, Bartolomeo Merelli egy új librettót adott Verdi kezébe. A zeneszerző eleinte vonakodott elolvasni, ám amikor mégis belelapozott, egyetlen részlet különösen megragadta a figyelmét: a fogságba hurcolt héberek honvággyal teli éneke. A történet alapját a Biblia Ószövetsége adta. Nabukodonozor babiloni király elfoglalja Jeruzsálemet, a zsidó népet száműzetésbe hurcolja, miközben a szereplők személyes sorsa is egyre tragikusabb fordulatot vesz. A szövegkönyvet Temistocle Solera írta, Verdi pedig szinte megszállottként kezdett dolgozni a zenén. A Nabucco 1842. március 9-én mutatkozott be a milánói Scalában, és azonnal óriási sikert aratott. Egy csapásra ismertté tette szerzőjét egész Európában. Maga Verdi később úgy fogalmazott: „Ezzel az operával kezdődött igazán a művészi pályám.”
Nabucco története a babiloni fogság idején játszódik
A Nabucco története a babiloni fogság idején játszódik. A hatalmas Nabukodonozor – az operában Nabucco – legyőzi Jeruzsálemet, és fogságba hurcolja a hébereket. A történet azonban jóval több történelmi tablónál. Az uralkodó örökbe fogadott lánya, Abigaille megszállottan vágyik a hatalomra és Izmael szerelmére, miközben Fenena, Nabucco valódi lánya a héberek mellé áll. A személyes szenvedélyek, a politikai érdekek és a vallási konfliktusok végül olyan tragédiába sodorják a szereplőket, amelyből senki sem kerül ki sértetlenül. Verdi különleges érzékkel ötvözte a monumentális történelmi jeleneteket az emberi lélek finom rezdüléseivel. A hatalomvágy, a féltékenység, a hit, a megbocsátás és a megtérés kérdései ma is ugyanúgy érvényesek, mint a 19. század közepén.
A kórus, amely egy nemzet hangja lett
Kevés operai részlet vált olyan önálló életűvé, mint a Va, pensiero. A száműzött héberek honvágyat megfogalmazó éneke nem csupán az opera csúcspontja, hanem az egész zenetörténet egyik legismertebb kórusműve. A dallam egyszerű, mégis rendkívül megrendítő. Verdi nem virtuóz bravúrokkal akarta lenyűgözni a közönséget, hanem az emberi érzések legtisztább megfogalmazásával. Éppen ezért a kórus sokak számára jóval több lett egy operai jelenetnél. A 19. század közepén Itália még nem volt egységes ország. A különböző fejedelemségek és idegen uralom alatt élő olaszok saját szabadságvágyukat ismerték fel a fogságba hurcolt héberek történetében. A Va, pensiero így fokozatosan az olasz nemzeti egység jelképévé vált. Bár számos legenda övezi a bemutató körüli eseményeket, abban a zenetörténészek is egyetértenek, hogy kevés opera gyakorolt akkora kulturális és politikai hatást, mint a Nabucco.
Az egyik legnehezebb női szerep az operairodalomban
A Nabucco nemcsak a kórus miatt különleges. Az opera egyik legnagyobb kihívását Abigaille szerepe jelenti, amelyet sokan az operairodalom legnehezebb drámai szoprán szólamának tartanak. Az énekesnőnek egyszerre kell hatalmas hangerővel megszólalnia, rendkívüli magasságokat kiénekelnie, miközben finom lírai pillanatokat is hitelesen kell megformálnia. Nem véletlen, hogy számos világhírű szoprán óvatosan közelített ehhez a szerephez, hiszen komoly technikai felkészültséget és kivételes állóképességet követel. Verdi emellett a kórus szerepét is teljesen új szintre emelte. A Nabuccóban a közösség már nem háttérként szolgál, hanem a történet egyik főszereplőjévé válik. Ez a megoldás a kor operáiban szinte forradalminak számított.
Innen vezetett az út a Traviatáig és az Aidáig
A Nabucco nem csupán önmagában lett korszakos alkotás. Ez a siker adta meg Verdinek azt az önbizalmat és művészi szabadságot, amelyből később megszülettek az operatörténet legnagyobb remekei. Néhány évvel később érkezett a Rigoletto, majd A trubadúr és a Traviata, amelyekkel Verdi végérvényesen az olasz opera legnagyobb mesterei közé emelkedett. Pályája későbbi szakaszában olyan monumentális műveket komponált, mint az Aida, az Otello vagy utolsó operája, a Falstaff, amelyek mind tovább vitték azt a drámai gondolkodást és zenei gazdagságot, amelynek első nagy bizonyítéka éppen a Nabucco volt. Ha ez az opera nem születik meg, könnyen lehet, hogy a zenetörténet egyik legjelentősebb életműve is egészen másként alakul.
Verdi a Margitsziget csillagai alatt
A Nabucco monumentális világa idén nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre (augusztus 13-án és 15-én), ahol Verdi egyik legnépszerűbb operája különleges szabadtéri környezetben várja a közönséget. A produkciót Bán Teodóra rendezi és producerként is jegyzi, a látványos előadásban pedig a hazai operaélet kiválóságai lépnek színpadra. A címszerepet, a babiloni királyt Kálmándy Mihály Kossuth-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja alakítja, aki pályája egyik meghatározó szerepeként tekint Nabuccóra: már zeneakadémistaként ezzel a szereppel debütált, később pedig nemzetközi karrierjének egyik fontos állomása lett a Verdi-hős megformálása. Abigaille, az opera egyik legdrámaibb és technikailag legnagyobb kihívást jelentő szerepében Boross Csilla látható, aki nemzetközileg is elismert szopránként számos alkalommal formálta már meg Verdi szenvedélyes, hatalomra törő hősnőjét. Izmáel szerepében Riccardo Gatto, Zakariás főpapként Palerdi András, Fenenaként pedig Vörös Szilvia áll színpadra. A monumentális zenei világ megszólaltatásában közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Kodály Kórus Debrecen, az előadást Dénes István vezényli.
A hazai kulturális élet megújítója
A produkció Bán Teodóra nevéhez fűződik, akinek neve az elmúlt évtizedekben szorosan összefonódott a hazai kulturális élet megújításával és a nagyszabású szabadtéri előadások hagyományának továbbgondolásával. Táncművészként kezdte pályáját, a Magyar Állami Operaház balettművészeként dolgozott, majd a színpadi tapasztalatokat kulturális menedzseri és alkotói területen kamatoztatta. Pályája során mindig is fontos szerepet kapott számára az a gondolat, hogy a művészet ne zárt világ legyen, hanem minél több ember számára hozzáférhető, közös élmény. Ennek szellemében kapcsolódott be több jelentős kulturális projekt megvalósításába, és vált a hazai fesztiválélet egyik ismert szervezőjévé.
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad új korszaka
Nevéhez különösen a Margitszigeti Szabadtéri Színpad új korszakának megteremtése kapcsolódik. Vezetésével a Margitszigeti Színház olyan összművészeti játszóhellyé vált, ahol az opera, a balett, a musical, a prózai színház és a könnyűzene egyaránt helyet kap. Célja mindig az volt, hogy a klasszikus művek – legyen szó Verdi operáiról vagy nagy balettklasszikusokról – ne csupán a hagyományőrzés részei legyenek, hanem mai, élő kulturális eseményekként szólítsák meg a közönséget. A Nabucco margitszigeti bemutatója is ebbe a gondolatba illeszkedik: egy több mint 180 éves remekművet visz közelebb a mai nézőkhöz olyan környezetben, ahol a monumentális zene és a szabadtéri színház különleges atmoszférája találkozik.
Nyitókép: Margitszigeti Szabadtéri Színpad
AJÁNLÓ
Olvasson színikritikát a Carmen című előadásról ITT.
És kövessen be minket a Facebookon. ITT