Napi jegyzet: Odüsszeusz története is a végén kezdődik

Ma még nem arról az Odüsszeiáról lesz szó, amit mától meg lehet nézni a moziban. Ma még arról, amelyet először 15 évesen olvas az ember, amikor még fiatal. Sokan mondják, hogy a magyar nyelvtől távol áll a hexameter, amelyben az Odüsszeusz története íródott. Én mégis élveztem mind a 12110 hexametert. Meg azt, amit aztán sokszor elmondtam az elmúlt időszakban, hogy az in medias res kezdés, amelyet a modern, kortárs írók örömmel sajátítottak ki, mármint azt, hogy egy regény tulajdonképpen a végén kezdődik, már több mint kétezer éves ötlet. Odüsszeusz utazásainak története a hazaérkezéssel kezdődik, de a mű nem a hazaérkezésről szól. Penelopé, a felesége hűséges asszonyként vár rá, és bár ostromolják a kérők, mert halottnak hiszik Odüsszeuszt, a nő nem adja magát. A mű tehát egy hűséges asszonnyal kezdődik, meg azzal, hogy lekaszabolja Odüsszeusz a feleségét zaklatókat. De nemcsak ezt szerette a nemzedékem ebben a műben nagyon, a kezdeteket, mert azt is megtudjuk a mű elején, hogy nászágyuk egy óriási olajfa törzséből lett kifaragva, amely köré építtette fel Odüsszeusz a palotájukat. Vagyis egy olyan ágyban hálnak egymással, amelynek gyökerei a földben vannak. Gyökeret verni a szülőföldbe és hűségesnek lenni. Így indult az európai ember története. Ezt érdemes szem előtt tartanunk.