Már látható a mozikban Romain Gavras Kiválasztottak című filmje. Parádés a szereposztás, a látványvilág látszik, hogy átgondolt, ám a film tartalma, mondhatjuk úgy is, hogy üzenete, úgy csapja arcon az embert, hogy a fal adja a másikat. Nem jó értelemben. Mert mit is mond a film? Ha úgy érzed, hogy neked kell megmenteni a fogyasztói kultúrába belefásult világot a világvégétől, mert néhány régi mesekönyvben olvastál valamit valamiről, akkor minden megengedett. Hiszen a világot meg kell menteni. És te, nagyjából a 20-as éveiben járó korosztály, azt hiszed, tényleg tudod a tuti frankót.
Amit az öregek elrontottak, azt tehát helyre kell tolni, de gyorsan, mint egy turbó Hamlet, és ehhez akkor most már „végre” megengedett minden, de leginkább a terrorizmus és a túszejtés, a gyilkolás, meg amit csak akartok, mert a világ biztosan majd ettől lesz jobb hely. Meg a méhek miatt. Ja, nem, a méhek nincsenek benne, az egy másik film volt. Szóval itt van ez a szörnyű sok gazdag, aki rázza éppen a rongyot a filmben, hát akkor ők lesznek a feláldozhatók, rázták már eleget, most hozhatnak egy kis áldozatot. Mert valaki olvasott valamit valahol. A cél meg szentesíti az eszközt. Ezt üzeni a film. Régi nóta ez, a könyökünkön jön ki. Csak most harsogják. Nagyon erőszakosan. És ez több mint ijesztő.
Nyitókép: Kiválasztottak (Forrás: Prorom)
AJÁNLÓ
Olvasson más jegyzetet is. ITT Vagy Sylvester Stallonéról és a Rocky-filmekről nagyvezető cikket. ITT
És kövessen be minket a Facebookon. ITT