A budapesti Mai Manó Házban megnyílt az a különleges kiállítás, amelyet a ház a Nemzeti Filmintézettel közösen rendez. A tárlat a 125 éves magyar filmfotográfia történetét mutatja be izgalmas stand- és werkfotókon keresztül, amelyeket az érdeklődők augusztus 23-ig tekinthetnek meg. A kiállítás elsődleges célja a hazai filmfotográfia és a forgatások kulisszatitkainak feltárása, ugyanakkor méltó tisztelgés a filmkészítés meghatározó, már elhunyt alkotói előtt is.
- Történelmi kincsvadászat: A tárlaton megtekinthető az 1918-as, elveszettnek hitt A színésznő szobalánya című némafilmből fennmaradt egyetlen fotó, valamint Jászai Mari az 1915-ös Bánk bánban.
- A „Mennyei stáb”: A középső terem központi eleme egy gigantikus képmontázs, amely a magyar filmtörténet olyan legendái előtt tiszteleg, mint Kertész Mihály, Lugosi Béla vagy éppen Makk Károly.
- Kulisszák mögötti vadnyugat: Hét ikonikus magyar film – köztük a Körhinta, az Egészséges erotika és A tanú – forgatásának rejtett pillanatai elevenednek meg olyan neves fotográfusok szemén keresztül, mint Inkey Tibor vagy Markovics Ferenc.
A tárlat a Nemzeti Filmintézet fotótárának stand- és werkfotóiból válogat, és egy különleges, állóképekből kirajzolódó filmtörténeti utazást kínál. A kiállítás egyszerre ad átfogó történeti képet a film világáról, miközben a filmfotós szakma munkájára és jelentőségére is ráirányítja a figyelmet.
Kertész Mihály, Lugosi Béla, Gaál Franciska, Makk Károly, Fábry Zoltán és Várkonyi Zoltán alakja is megjelenik
A kiállítás a filmkészítés meghatározó alkotóinak emlékét is felidézi. A Mennyei stáb című nagyméretű képmontázs a magyar filmtörténet már elhunyt kiemelkedő személyiségei előtt tiszteleg. A kompozíción többek között Kertész Mihály, Lugosi Béla, Gaál Franciska, Makk Károly, Fábry Zoltán és Várkonyi Zoltán alakja is megjelenik.A Mai Manó Ház felső szintjén látható kiállítás három teremben, mintegy száz fotón keresztül vezeti végig a látogatót a magyar standfotózás történetén, miközben a hazai filmtörténet meghatározó korszakait is felidézi. A stand- és werkfotók nemcsak a filmek népszerűsítését szolgálták, hanem a forgatások rejtett pillanatait, kulisszák mögötti jeleneteit is megőrizték az utókor számára.
Időutazás a celluloid-korszakba: Bánk bán Jászai Marival
A tárlat első terme az 1945 előtti időszak világába kalauzolja a látogatót. A falakon többek között az elveszettnek hitt, 1918-as A színésznő szobalánya című némafilmből fennmaradt egyetlen fotó is megtekinthető, valamint az 1915-ös Bánk bán egyik jelenete Jászai Marival. A válogatás része az 1935-ös Barátságos arcot kérek című film filmcsíkja, illetve az 1941-ben készült Beszélő köntös standfotója is, amelyek együtt idézik meg a korszak filmkészítésének hangulatát.
A középső terem központi eleme a Mennyei stáb című nagyméretű képmontázs, amely mellett a standfotósokról fennmaradt, ritkán látható felvételek is helyet kaptak. A harmadik terem a háború utáni korszak filmjeire fókuszál, amelyet egy külön vetítéssor is kiegészít. A válogatás olyan magyar filmrészleteket idéz fel, ahol a fotózás nemcsak háttérelem, hanem a történet fontos részeként is megjelenik, így külön hangsúlyt kap a mozgókép és az állókép egymásra hatása.
Kultikus magyar filmek eddig nem látott pillanatai
A Mai Manó Ház első emeletén hét ikonikus magyar film stand- és werkfotói idézik fel a hazai filmgyártás emlékezetes korszakait, különleges betekintést adva a forgatások világába. A válogatásban Schandl Teréz képei láthatók a Körhinta (1955) forgatásáról, Gáspár Miklós fotói az Egészséges erotika (1985) kulisszái mögül, valamint Inkey Tibor felvételei az Egri csillagok (1968) munkálatairól. Inkey Alice képei az A Pogány Madonna (1980) és az Égigérő fű (1979) forgatási pillanatait örökítik meg, Markovics Ferenc fotói a Szerelem (1970) világát hozzák közel, míg Domonkos Sándor munkái A tanú (1969) ikonikus jeleneteibe engednek bepillantást.
A Nemzeti Filmintézet közreműködésével megvalósult kiállítás augusztus 23-ig várja a látogatókat.
Nyitókép, fotó és videó: nfi.hu