Balaton Noir. Így hívják a Balaton fagyija verseny győztesét. Ez a furcsa kis édesség a balatonmáriafürdői Florida fagylaltozóban készül, alapanyaga a csokoládé maláta. Somodi János a megálmodója, aki nem túl meglepő módon sörfőzéssel is foglalkozik. Van még benne szilvaszósz és rum, valamint malátaropogós. A hír hallatán el nem tudtam képzelni, hogy mindebből milyen ízvilág kerekedik ki, ezért rákerestem, hátha tudja valaki. Meglepő módon épp a verseny győztesétől lehetett megtudni, hogy akik kóstolták, mihez hasonlították. Állítólag olyasmi, mint a csokoládés karamell, de vannak, akik szerint a macikávé ízvilága köszön vissza. A versenyen különdíjat kapott a balatonfüredi Kis Bergmann Cukrászda, a gyenesdiási Bringatanya Somogyi Fagylaltműhely és a balatonakarattyai Sissi Fagylaltozó. Érdemes ezeket megjegyezni, mert a borturizmus után itt a fagylaltturizmus, ahol a helyi alapanyagokra, gyümölcsökre épülő egyedi ízvilágú fagylaltok a nyerők. Persze ez nem jelenti azt, hogy a csokoládé, eper, citrom szentháromság megy a levesbe. Inkább azt, hogy kénytelenek leszünk négy gombóccal kérni.

Slopnak (angol szó: jelentése silány) nevezik azt a mesterséges intelligencia által készített, alacsony minőségű digitális tartalmat, amely elárasztotta az internetet, a közösségi médiákat, szerintem még a csapból is ez folyik. Ezzel párhuzamosan megjelentek a szakértők, mintha a delphoi jósda hatalmával lennének felruházva, és az újságírás, mint szakma megszűnéséről beszélnek. Pedig még soha nem volt ekkora szükség az újságíróra, mint korunkban. Újra nagy kereslete lett a lényegre törő beszédnek, a hiteles és ellenőrzött információnak, a szakmai fogásokat ismerő, hivatástudattal megáldott mestereknek. Olyanoknak, akik meg tudnak írni egy rendes kritikát, igazán érdekes interjút vagy személyes jegyzetet. Szinte szégyellem leírni: a mesterséges intelligencia nem olvas könyvet, nem néz filmet és nem tud elmenni színházba. Nem hallgat zenét, nem tölt el fél napokat kiállításon vagy árverésen. Szóval óriási hiba volt megszüntetni a sok kulturális magazint. Az olvasók ugyanis megunták a slop tartalmakat, és újra keresik a kultúrát. Ezért hoztuk létre a KultRebelt. Kulturális ellenállást hirdetünk a sloppal szemben.

A születésnaposok között ott virít Sir David Attenborough, aki tudja, hogyan kell száz évig élni. Miközben hajnalban az ébredező madarak csiripelését hallgattam a reggeli tejeskávém kortyolgatása közben, arra jöttem rá, hogyha a szívünkre tesszük a kezünket, akkor mi is tudjuk. Mindenki tudja. Nézzük csak meg, hogyan élt a világ egyik leghíresebb természetfilmese! A gyermekkorát kövületek, ásványok és állatok gyűjtésével töltötte. Az egyetemen geológiát és állattant tanult, azt, ami érdekelte. Huszonnégy évesen megházasodott. Feleségével (az asszony haláláig) 47 évig élt együtt. Tisztességgel felneveltek egy fiút és egy lányt. A fiú antropológus, a lány pedagógus lett. Egy kis könyvkiadói kitérő után a BBC-hez került, és miután kitanulta a szakmát, több mint 70 éven át természetfilmeket gyártott. A hobbijának élt. Minden nap úgy kelt fel, hogy tesz valamit az emberiségért, miközben remekül szórakozott. És: kulturáltan szórakoztatva tanított. Ha tehát egy fiatal megkérdezné, mi a hosszú élet titka, itt a válasz: fiatalon a tanulás; házasságban a hűség; családban a gyerekzsivaj; és olyan munka, ami örömmel tölt el.