A Szépművészeti Múzeumban látható a világ legátfogóbb, több mint 140 műalkotást, valamint eddig nem látott fotókat és filmeket felvonultató Victor Vasarely-életműkiállítása. A múzeum monumentális tereiben a művész születésének 120. évfordulóján – egy nemzetközi újraértelmezési hullám élére állva – végre kiszabadulnak a zseniális op-art alkotások a hagyományos művészettörténeti skatulyákból, és egy három tárlaton átívelő, feszült vizuális párbeszédben mutatják meg a modern kultúrárára gyakorolt hatását.
- Fél évszázados csend tört meg: 1969 óta nem látott, monumentális léptékű Vasarely-robbanás rázza meg Budapestet, amely eddig soha ki nem állított, külföldi magángyűjteményekből származó ritkaságokat is a felszínre hoz.
- A világ legnagyobb arzenálja: A tárlat gerincét a világ legkomolyabb Vasarely-anyaga adja, amit az aix-en-provence-i és a pécsi bázisokról átszállított, Magyarországon még sosem látott mesterművekkel fejelték meg.
- Kulturális gerillahadjárat a városban: Nem egyetlen elszigetelt tárlatról van szó; egy exkluzív, kombinált jeggyel a Nemzeti Galéria Schöffer-dialógusát és a Neo Kortárs Művészeti Tér underground reflexióit is egyetlen lendülettel tarolhatod le.
A vizuális kódok lázadása: Magyar gyökerek a francia absztrakció mögött
Victor Vasarely élete nagy részét Franciaországban töltötte, mégis végig megőrizte magyar gyökereit, ami a gondolkodásában, a vizuális világában és a művészi szemléletében is erősen jelen van. Ez nemcsak a művei címeiben, hanem azok ritmusában és geometrikus szerkezeteiben is tetten érhető, ahol időnként a magyar népművészet ornamentikája is visszaköszön.
A művész születésének 120. évfordulójához kapcsolódó kiállítás átfogó képet ad Victor Vasarely munkásságáról, amely kulcsszerepet játszott a háború utáni geometrikus absztrakció és az op-art kialakulásában, és a mai napig hatással van arra, ahogyan a vizuális kultúráról gondolkodunk.
A világ legnagyobb arzenálja: Sosem látott francia mesterművek
Szépművészeti Múzeum idei, a megnyitás 120. évfordulójához kapcsolódó kiállítása olyan műveket és dokumentumokat mutat be, amelyek eddig nem látott teljességben rajzolják fel Victor Vasarely életművét a magyarországi kiállítások történetében.
Magyarországon legutóbb 1969-ben, a Műcsarnok adott otthont hasonlóan nagyszabású Victor Vasarely-kiállításnak. A mostani tárlat alapját a művész által létrehozott budapesti gyűjtemény adja, amely a világ legnagyobb és legátfogóbb Vasarely-anyagának számít, emellett pedig olyan kiemelkedő, Magyarországon korábban nem látott művek is érkeztek az aix-en-provence-i Fondation Vasarely-ből, valamint a Pécsi Vasarely Múzeum gyűjteményéből és különböző magángyűjteményekből is.
Öt fázis a totális hipnózisig: A korai vázlatoktól az op-art robbanásig
A kiállítás kronologikusan vezeti végig a látogatót Victor Vasarely pályájának fő korszakain: a korai figurális kísérletektől a geometrikus absztrakció letisztult rendszerein át egészen az optikai hatások tudatos, precízen felépített világáig. A tárlat azt is bemutatja, hogyan képzelte el Vasarely a művészet szerepét: olyasvalamiként, ami kilép a műteremből, és aktívan formálja a mindennapi környezetet, az építészetet és a városi tereket is.
A műveket öt, tematikusan és időrendben felépített egységben mutatják be: a Korai művek, az Út az absztrakció felé, a Kinetizmus születése, az Op-art, valamint a Művészet mindenkinek című szekciókban.
Műtárgyak a barikádokon: Demokratikus luxus és a városi terek megszállása
Victor Vasarely művészetének középpontjában a mozgás és a látás kapcsolata áll. A kinetikus művészet a mozgás különböző formáit vizsgálja, míg az op-art – amelynek Vasarely az egyik legmeghatározóbb alakja – optikai hatásokkal hoz létre vibráló, „mozgónak” tűnő képi világot. Ehhez kapcsolódik a „művészet mindenkinek” gondolat is, amely a művészet demokratizálását célozza: olyan vizuális nyelvet szeretne létrehozni, amely sokszorosítható, széles körben elérhető, és akár a mindennapi környezet része is lehet.
A kiállítás egy szélesebb nemzetközi újraértelmezési folyamat része, amely a Städel Museum 2018-as, majd a Centre Pompidou 2019-es nagy kiállításaival indult el, és azóta új szemszögből vizsgálja Victor Vasarely életművét.
Háromszoros kulturális csapás: A Schöffer-dialógustól a kísérleti undergroundig
Az életmű-kiállításhoz kapcsolódva a Magyar Nemzeti Galéria „Kinetikus víziók – Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban” című kamaratárlata is látható, amely a fő kiállításban kevésbé hangsúlyos, de fontos nézőpontokat emel ki, különösen a Vonal-korszak műveit. Emellett a városligeti Neo Kortárs Művészeti Tér „Vasarely Don’t Go Home” című kiállítása a 60-as–70-es évek kísérletező művészetének szemszögéből vizsgálja Vasarely hatását a magyar művészetre. A három kiállítás közös, kedvezményes jeggyel is látogatható.
Nyitókép: Victor Vasarely: Kroa-MC, 1969 (Fotó: Szépművészeti Múzeum)