A mozi történetében mindig voltak korszakok, amikor a közönség hősökre, birodalmakra, elveszett világokra és olyan emberi sorsokra volt kíváncsi, amelyek túlmutatnak a hétköznapokon. Ilyenkor a történelmi filmek népszerűsége jelentősen megnőtt. Ókori császárok, középkori királyok, legendás hadvezérek és mitikus hősök népesítik be a mozikat.
A jelenség nem véletlen. Miközben Hollywood hosszú ideig a képregényhősök és franchise-ok világában kereste a biztos sikert, a nézők egy része elfáradt az újabb és újabb folytatásokban. Úgy tűnik, ismét szükségünk van valódi konfliktusokra, hús-vér szereplőkre és olyan történetekre, amelyeknek súlya van. A történelmi film nem egyszerűen múltidézés. A legjobb alkotások valójában mindig a jelenről beszélnek.
Gladiátor – a modern történelmi eposz újjászületése
Maximus története azonban bebizonyította, hogy a közönség továbbra is kíváncsi a nagy drámákra. A film nem csupán a Római Birodalom látványos világát mutatta meg, hanem egy személyes tragédiát mesélt el: egy ember történetét, akitől mindent elvettek, mégis megőrizte becsületét. A Gladiátor ereje éppen abban rejlett, hogy a történelmi háttér mögött örök emberi kérdések jelentek meg. Mit ér a hatalom? Lehet-e igazságot szolgáltatni egy kegyetlen világban? Hogyan maradhat ember az, akit a körülmények állattá akarnak változtatni? A film sikere új korszakot nyitott a filmtörténetben.
Trója, Nagy Sándor és a hősök kora
A 2000-es évek elején Hollywood sorra vette elő az ókori világ történeteit. A Trója Brad Pitt főszereplésével Homérosz eposzát vitte a vászonra, míg az Nagy Sándor, a hódító egy világbirodalom megteremtőjének életét dolgozta fel. Ezek a filmek vegyes fogadtatásban részesültek, de egy fontos dolgot bizonyítottak: az ókori világ továbbra is képes megszólítani a modern nézőt. A görög mitológia és történelem azért különösen izgalmas, mert egyszerre szól emberfeletti tettekről és nagyon is emberi gyengeségekről. A hősök nem tökéletesek. Büszkék, féltékenyek, szerelmesek, bosszúállók, vagyis pontosan olyanok, mint mi. Éppen ezért Homérosz történetei több ezer év után is működnek.
Christopher Nolan és az Odüsszeia visszatérése
A történelmi és mitológiai filmek új hullámának egyik legnagyobb eseménye Christopher Nolan Odüsszeia-feldolgozása. A rendező, aki korábban az idő természetével, a háborúval és a történelem sorsfordító pillanataival foglalkozott az Eredet, a Dunkirk vagy az Oppenheimer című filmekben, most az európai kultúra egyik alapművéhez nyúlt. Nolan számára Odüsszeusz története nem pusztán kalandfilm lehet. A hazatérés, a háború utáni trauma, az otthon elvesztése és az ember küzdelme az ismeretlennel olyan témák, amelyek ma is aktuálisak. A film különlegességét az is adja, hogy a rendező a monumentális látvány mellett a gyakorlati filmes megoldásokhoz ragaszkodott, és nagyrészt valós helyszíneken, IMAX technológiával dolgozott. Az Odüsszeia sikere azt mutatja: a közönség még mindig kíváncsi a több ezer éves történetekre, ha azok mai érzésekről beszélnek.
A középkor visszatérése: A rettenthetetlen és a királyok világa
Nemcsak az ókor került újra előtérbe. A középkor is hosszú ideje inspirálja a filmeseket. Mel Gibson A rettenthetetlen című filmje William Wallace skót szabadságharcos történetén keresztül mutatta meg, hogyan válhat egy emberből legenda. A film nagy ereje nem csupán a csatajelenetekben rejlett, hanem abban, hogy egy kis ember küzdelmét állította szembe egy hatalmas birodalommal. Hasonlóan fontos alkotás Ridley Scott Mennyei királyság című filmje, amely a keresztes háborúk világát idézte meg. Bár a film nem lett azonnali kasszasiker, később sokan fedezték fel újra, különösen a rendezői változatot, amely árnyaltabb képet adott a vallási konfliktusokról és a politikai hatalom természetéről.
Hunyadi – amikor a saját történelmünkre vagyunk kíváncsiak
Magyarországon különösen erősen jelentkezik a történelmi filmek iránti érdeklődés. A Hunyadi sorozat sikere azt jelezte, hogy a hazai közönség is szeretné saját múltját nagyszabású, modern filmes formában látni. Hunyadi János alakja különösen alkalmas erre: egyszerre történelmi személyiség és nemzeti legenda. Életében ott van a háború, a politika, a személyes áldozat és a felelősség kérdése. A siker egyik titka, hogy a nézők nem csupán évszámokat és csatákat akarnak látni. Embereket keresnek a történelem mögött. Ki volt a hős a koronák és hadseregek mögött? Milyen döntéseket kellett meghoznia? Mit áldozott fel azért, amiben hitt? Az megint csak egy másik kérdés, hogy mennyit képesek bemutatni mindebből ezek a populáris feldolgozások.
A történelem, mint menedék a bizonytalan jelenben
A történelmi filmek népszerűsége talán azért is nő, mert a mai világban sokan keresnek kapaszkodókat. A gyors technológiai változások, a folyamatos információáradat és a bizonytalanság közepette vonzóvá válhatnak azok a történetek, amelyekben világosabbak a konfliktusok. A jó történelmi film nem azt mondja, hogy a múlt egyszerűbb volt. Éppen ellenkezőleg: megmutatja, hogy az emberek évszázadokkal ezelőtt ugyanazokkal a dilemmákkal küzdöttek. Hatalom vagy barátság. Hűség vagy árulás. Bátorság vagy félelem. Kötelesség vagy szabadság.
Nem a múltat nézzük – magunkat keressük benne
A történelmi filmek reneszánsza nem pusztán divat. Inkább annak bizonyítéka, hogy a nagy történetek nem évülnek el. Legyen szó Maximus bosszújáról, Odüsszeusz hosszú hazatéréséről, Hunyadi János küzdelméről vagy egy középkori király sorsáról, ezek a történetek ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, amelyeket mi is felteszünk. Honnan jövünk? Kik vagyunk? Miért érdemes harcolni Talán ezért tér vissza újra és újra a történelem a mozivászonra. Mert valójában nem a múltról szól. Hanem rólunk.
Valóság vagy fikció? Hol vannak a határok?
Persze a történelmi filmek esetében mindig felmerül a kérdés: mennyire ragaszkodnak a valósághoz? Hollywoodnak sosem az volt az elsődleges célja, hogy történelemórát tartson. A rendezők és forgatókönyvírók gyakran sűrítenek évtizedeket néhány hónapba, összevonnak történelmi szereplőket, vagy éppen teljesen kitalált karaktereket helyeznek valós események közé. Ridley Scott Gladiátora látványos és érzelmileg erős alkotás, ám a történészek régóta rámutatnak, hogy Marcus Aurelius halála, Commodus uralkodása vagy Maximus személye inkább filmes fikció, mint történelmi rekonstrukció. Hasonló kritikák érték a Tróját, amely jelentősen átalakította Homérosz eposzának szereplőit és eseményeit, vagy Mel Gibson A rettenthetetlen című filmjét, amely számos ponton szabadon kezelte William Wallace életét.
Egy jó történelmi film után megnő a korszakról szóló eladott könyvek száma
Mindez azonban nem feltétlenül a műfaj hibája. A történelmi film ugyanis elsősorban művészeti alkotás, nem dokumentumfilm. A legjobb rendezők nem a múlt minden részletének pontos rekonstruálására törekednek, hanem arra, hogy a történelem segítségével örök emberi kérdéseket fogalmazzanak meg. Egy jól sikerült történelmi film képes felébreszteni az érdeklődést egy korszak vagy egy történelmi személyiség iránt, és sok néző számára éppen ez jelenti az első lépést a valódi történelem megismerése felé. Ha egy film után valaki kézbe vesz egy történelmi monográfiát, vagy utánanéz annak, mi történt valójában, akkor a mozi máris többet adott puszta szórakoztatásnál.
Nyitókép: Hunyadi (Fotó: Facebook)
AJÁNLÓ
Hallgasson podcastot, Christopher Nolan Odüsszeiájáról, amelyben arról is beszélget egymással a kritikus páros, Oszlányi Gyöngyvér és Csejk Miklós, hogy 1911 óta rendeznek Odüsszeiát, mit jelent az in medias res kezdés, és miért volt Homérosz műve kompatibilis a rendező filmkészítési stílusával. ITT
És kövessen be minket a Facebookon. ITT