A magyar filmtörténetnek kevés olyan alakja van, akinek életét ennyi legenda, félreértés és tudatosan épített rejtély övezi, mint Muráti Liliét. Még születésének pontos éve is hosszú ideig vita tárgyát képezte, hiszen maga a színésznő is szeretett játszani a ténnyel és a fikcióval. A dokumentumok alapján mindenesetre azt tudjuk, hogy a héten ünnepelné 115. születésnapját. Valódi neve sem Lili volt, hanem Muráti Teodóra Aurélia, mégis ezen a művésznéven vált a harmincas-negyvenes évek Magyarországának egyik legünnepeltebb filmsztárjává. Pályája nemcsak egy kivételes tehetség története, hanem egy olyan művészé is, akit a politika hosszú időre száműzött saját hazájának kulturális emlékezetéből.
A filmgyártás hamar felfedezte a búgó hangú dívát
Muráti Lili Nagyváradon született 1911-ben, bár ezt hosszú ideig sikerült homályban tartania. Már fiatalon eldöntötte, hogy színésznő lesz. A legendás Rákosi Szidi színiiskolájában tanult, ahol rendkívüli beszédtechnikájával, mély, kissé fátyolos hangjával és természetes színpadi jelenlétével tűnt ki. Végzős vizsgaelőadása után szinte azonnal szerződést kapott, tehetségére pedig Bárdos Artúr is felfigyelt. Nem sokkal később már Budapest legjelentősebb színházaiban játszott, miközben a filmgyártás is felfedezte magának.
A modern nő megtestesítője
A magyar hangosfilm aranykorában Muráti Lili valóságos jelenségnek számított. Nem a kor megszokott, törékeny, szende nőalakját testesítette meg, hanem egy egészen új nőideált. Figurái intelligensek, öntudatosak, önállók és szókimondók voltak. Nem vártak arra, hogy egy férfi oldja meg a problémáikat, hanem saját döntéseket hoztak, miközben nőiességüket és eleganciájukat sem veszítették el. Ez a karakter akkoriban forradalmian újnak számított, ezért a közönség hamar a modern nő megtestesítőjét látta benne.
Muráti nemcsak a filmvásznon volt úttörő. Öltözködése, sportos életmódja és magabiztos fellépése divatot teremtett. Úszott, teniszezett, tornázott, síelt, és rendszeresen szerepelt a korabeli képeslapok, magazinok és színházi lapok címlapjain. Fiatal nők ezrei próbálták utánozni frizuráját, ruháit és stílusát. Abban az időben, amikor a nőkkel szemben még egészen más társadalmi elvárások érvényesültek, Muráti Lili azt sugallta, hogy lehet egyszerre sikeres, független, művelt és vonzó nőnek lenni.
A csúnya lány, aki nem is volt csúnya
Filmszerepei közül különösen emlékezetes maradt A csúnya lány, az Elnökkisasszony, az Ez történt Budapesten, az Az éjszaka lánya vagy a Fizessen, nagysád!. Partnerei között ott találjuk a korszak legnagyobb férfisztárjait, köztük Jávor Pált is, akivel kivételes párost alkottak. A nézők nemcsak alakításaiért rajongtak, hanem különleges humoráért és szellemes nyilatkozataiért is. Tudatosan építette saját legendáját: olykor szándékosan adott egymásnak ellentmondó interjúkat, hogy személye körül mindig maradjon némi titokzatosság.
Magánélete is eltért a kor szokásaitól. 1941-ben ment feleségül Vaszary János íróhoz és rendezőhöz, ám házasságukban ragaszkodott függetlenségéhez. Bár ugyanabban a házban éltek, külön lakást tartottak fenn, mert úgy vélte, ettől maradhat hosszú életű a kapcsolatuk. Férje számos szerepet írt kifejezetten számára, amelyek tovább erősítették népszerűségét.
A háború mindent tönkretett
A második világháború azonban nemcsak Magyarország, hanem Muráti Lili életét is gyökeresen megváltoztatta. Konzervatív nézeteit soha nem titkolta, a német megszállás után is játszott, ezért a háborút követően politikai támadások érték. Nyilasszimpatizánsnak bélyegezték, bár ő ezt egész életében tagadta. Férjével bujkálni kényszerült, többször letartóztatták őket, végül hosszú és viszontagságos menekülés után jutottak el Nyugat-Európába, majd Spanyolországba.
Sokan azt hitték, hogy ezzel véget ért a pályája, ám Muráti Lili ismét bebizonyította alkalmazkodóképességét. Néhány hónap alatt megtanult spanyolul, rádióbemondóként dolgozott, majd férjével saját színtársulatot alapított. Hamarosan a spanyol színházi élet ismert szereplőjévé vált, filmekben is játszott, sőt David Lean világhírű Doktor Zsivágó című filmjében Omar Sharif oldalán is feltűnt. Argentínában vendégszerepelt, és külföldön is sikerült új karriert építenie.
A kommunisták még a nevét sem engedték említeni
Mindeközben Magyarországon hosszú évtizedekig még a nevét sem volt szabad említeni. Filmjeit nem vetítették, alakját igyekeztek kitörölni a magyar filmtörténetből. Csak a hetvenes évek végén térhetett vissza először hazájába, majd a rendszerváltozás után kapta vissza magyar állampolgárságát és a hivatalos elismerést is. 1994-ben, közel fél évszázad után ismét magyar színpadon állhatott, ami sokak számára jelképes igazságtételt jelentett.
Muráti Lili nemcsak színésznő volt. Verseket, novellákat írt, könyvet jelentetett meg a szerelemről, és publicistaként is dolgozott. Mindvégig megőrizte azt a kíváncsi, játékos személyiséget, amely fiatalkorában a közönség kedvencévé tette.
Élete egyszerre szól a siker, a száműzetés és az újrakezdés történetéről. A magyar film első modern nőalakjaként olyan karaktereket formált meg, amelyek évtizedekkel megelőzték korukat. Ma már nemcsak a harmincas évek filmsztárjaként emlékezhetünk rá, hanem olyan művészként is, aki bebizonyította: a tehetség még a történelem legnehezebb fordulatait is képes túlélni.
Nyitókép: Muráti Lili (Fotó: Wikipédia)