Mi történik akkor, amikor egy kamasz már kinőtte a gyerekkönyveket, de még nem találja a saját történeteit? Egy friss brit kutatás szerint sok fiú éppen ezen a ponton akad el. Tovább olvassa a biztonságos, ismerős sorozatokat, miközben a lányok gyakrabban lépnek tovább a kamasz- és fiatal felnőtt irodalom felé. A kérdés Magyarországon is aktuális, mert a gyerekkönyvpiacon egyszerre vannak jelen a klasszikus sorozatok, a díjazott kortárs művek és azok a fiatal szerzők, akik már a mai kamaszok nyelvén írnak.

- A kamaszok olvasási szokásairól szóló friss brit kutatások szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy a fiatalok nem olvasnak, hanem arról, hogy sokan nem találják meg a saját korosztályukhoz illő könyveket.
- A friss kutatások szerint nem az olvasás tűnt el a kamaszok életéből, hanem sok fiatal nehezen találja meg a korához és világához illő könyveket.
- A kérdés ma már nemcsak az, mit olvasnak a gyerekek, hanem az is, ki beszél hozzájuk hitelesen az ő nyelvükön.
Mi történik, amikor a gyerek kinövi a gyerekkönyveket?
A kamaszok olvasásáról sokszor válságként beszélünk, pedig a kép ennél árnyaltabb. Nem feltétlenül az olvasási kedv tűnt el, hanem sok fiatal nehezen találja meg azt a könyvet, amely már nem gyerekkönyv, de még az ő nyelvükön beszél. A brit kutatások szerint különösen a fiúk ragadhatnak le az alsóbb korosztálynak szóló sorozatoknál, miközben Magyarországon is látszik, hogy a fiatal olvasók azokat a történeteket keresik, amelyek iskoláról, barátságról, szerelemről, szorongásról és önkeresésről szólnak. Lehetőleg olyan hangon, amely közel áll hozzájuk – számolt be kutatásról a The Guardian.
Nem az olvasás tűnt el, hanem a következő jó könyv hiányzik
A Renaissance What Kids Are Reading 2026 jelentése több mint egymillió brit és ír diák, valamint több mint 23 millió elolvasott könyv adatai alapján vizsgálta a gyerekek olvasási szokásait. A kutatás teljesen új fényben mutatta be gyerekek olvasási szokásait. A legerősebb megállapítás az volt, hogy a 11–14 éves fiúk körében a tíz legolvasottabb könyvből nyolc Jeff Kinney Ropi naplója-sorozatához tartozott.
Ez önmagában nem tűnik negatívnak. A furcsa inkább az, hogy a fiúknál nem tapasztalható olyan fejlődés, mint ami a lányoknál. Maradnak a humoros, képregény jellegű, könnyen befogadható könyveknél. Ez egyébként jó is lehet, mert így sok gyereket éppen visszahoznak az olvasáshoz. A gond ott kezdődik, hogy nincs következő lépcsőfok, amellyel a gyerek feljebb léphetne az olvasási szokásaiban. A gyerekek többsége nem talál olyan könyvet, amely ugyanúgy szórakoztató, de már nagyobb koncentrációt igényel az olvasás során. Túlságosan nagy a különbség a korábbi könnyen fogyasztható könyvek és a komolyabb nagyobb figyelmet igénylő irodalom között, amely érzelmi, nyelvi és történeti kihívást ad az olvasójának.
A lányoknál közben sokkal szélesebb olvasási trend rajzolódott ki. A brit adatok szerint a kamaszlányoknál már erősebben jelen vannak a nagyobb korosztálynak szóló krimik. Továbbá a felnőtt stílusban, de mégis könnyen fogyasztható könyvek, mint például Az éhezők viadala vagy a modern és ironikus nyelven írt Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz, amely inkább a mindennapi élethez ad kapaszkpodókat.
A kamaszfiúknál különösen könnyen megszakadhat az olvasás útja
A National Literacy Trust 2026-os jelentése szerint az olvasás szeretete és a napi olvasás a brit gyerekeknél több mint húszéves mélypontra süllyedt. A 8–11 évesek 46,9 százaléka mondta azt, hogy szeret olvasni. Míg a 11–14 éveseknél ez már csak 29,5 százalék volt. A 14–16 éves fiúk körében pedig mindössze 18,8 százalék jelezte, hogy szeret olvasni, szemben a lányok 37,7 százalékával.
A különbség nemcsak briteknél tapasztalható, bár a kutatás a szigetországra fókuszált. Az OECD PISA 2022-es adatai szerint a 15 éves lányok átlagosan 24 ponttal jobban teljesítettek szövegértésben, mint a fiúk. A PIRLS 2021 nemzetközi felmérése hasonló irányt mutatott. A negyedikes lányok szinte minden vizsgált országban jobb olvasási eredményt értek el, átlagosan 16 pontos előnnyel.
A képernyő, az időhiány és sokszor az iskolaváltás is közrejátszik
A kutatások szerint a kamaszkorban több tényező hat egyszerre az olvasás csökkenésére. Több a tanulnivaló, erősebb a képernyők vonzása, változnak a baráti és sportolási szokások. Ráadásul sok iskolában a felsőbb évfolyamokon már kevesebb a közös együtt töltött csendes olvasási idő. Nem lett divat az olvasás a kamasz korosztályban. Így az olvasás háttérbe szorul a fiataloknál és azoknál akik szeretnek olvasni azokat kiközösítik.
A megoldás nem az, hogy a gyerekeket megszégyenítik azért, amit szeretnek. A szakértők inkább azt hangsúlyozzák, hogy az ismerős sorozatokból kell hidat építeni új szerzők, képregények, ifjúsági regények, sportkönyvek, fantasyk vagy ismeretterjesztő kötetek felé. A választás szabadsága lehet a lényeg a könyvek világában. A Renaissance adatai szerint a gyerekek jobban értették azokat a könyveket, amelyeket maguk választottak.

Mit olvasnak a gyerekek idehaza?
A magyar gyerekkönyvpiac szerencsére jó helyzetben van. Egyszerre látszik a klasszikus sorozatok ereje és a kortárs magyar gyerekirodalom iránti élénkülés. A Bookline gyermek- és ifjúsági toplistáján jelenleg olyan címek szerepelnek az élmezőnyben, mint Berg Judit Rumini a Füstölgő-tengeren című kötete. De még fiatalabb korosztálynak szóló Bartos Erika Bogyó, Babóca és a Dínók című könyve, valamint a Bori- és Berci-sorozat újabb részei is az élmezőnyben szerepel. De sok fiatal a saját korosztálynak szóló könyveket kedveli. Új kortárs írók is a kamaszok kedvencei között vannak. A lista azt mutatja, hogy a sorozatok, a visszatérő hősök és az fiatalok ismerős világa erős olvasói kapaszkodót jelentenek.
A szakmai oldal közben más hangsúlyokat is kiemel. A HUBBY 2026-os Év Gyerekkönyve Díján a 7–12 éves korosztályban Vészits Andrea Ábris és Az azúrkék patkány című könyve, az ifjúsági kategóriában László Noémi A mi iskolánk című kötete lett díjazott. A teljes díjazotti mezőny azt jelzi, hogy a magyar gyerekirodalom nemcsak piaci sorozatokból, hanem érzékeny, kortárs, vizuálisan is erős művekből áll.
Magyarországon is vannak fiatal szerzők, akik megtalálják a kamaszokat
A magyar gyerekkönyv- és ifjúsági piacon nemcsak a klasszikus sorozatok, hanem az újabb, fiatal szerzőkhöz kötődő könyvek is láthatóvá váltak. Jó példa erre Kollár Betti, aki ifjúsági és fiatal felnőtteknek szóló romantikus regényeket ír. Az ő könyvei a hazai ifjúsági toplistákon is megjelennek. A Bookline ifjúsági kategóriájában szerepel az Esküdt ellenségek – Szerelem első utálatra 1., a 10–14 éves korosztály toplistáján pedig a Kosársuli – Újra a pályán is megtalálható.
De Balássy Fanni szerő Hol is kezdjem, könyve pedig kifejezetten gimis témájú ifjúsági regény. Érdemes megemlíteni még Leiner Laurát, aki már nem fiatal szerző, de még 18 évesen jelent meg az első regénye és az ifjúsági magyar irodalom kikerülhetetlen alakja.
Ez azért fontos, mert a fiatal olvasók sokszor olyan történetekhez kapcsolódnak könnyebben, amelyek az ő nyelvükön beszélnek iskoláról, szerelemről, barátságról, sportról, megfelelési kényszerről és önbizalomról. Kollár Betti mellett Balássy Fanni is említhető. 1998-ban született, Hol is kezdjem című ifjúsági regénye pedig egy gimnázium első évét, a kamasz bizonytalanságot, szerelmet, barátságot és elvárásokat dolgozza fel.
A magyar piac tehát nemcsak abban erős, hogy vannak jól ismert gyerekkönyvsorozatai, hanem abban is, hogy megjelent egy fiatalabb szerzői hang, amely közelebb állhat a mai kamaszok hétköznapi tapasztalataihoz.
A legfontosabb kérdés, hogyan lehet továbblépni?
A friss kutatások üzenete nem az, hogy a könnyű könyvek rosszak. Épp ellenkezőleg. Gyakran ezek tartják életben az olvasási kedvet. A kulturális kihívás az, hogy a gyerekek ne maradjanak egyetlen biztonságos polcon és nyissanak a számukra is nehezebbnek tűnő komolyabb irodalom felé.
Ha a Ropi naplója, a Rumini vagy a Bogyó és Babóca belépő az olvasásba, akkor a következő feladat az olvasáshoz szükséges új kapuk megnyitása. Több ajánlás, több könyvtári jelenlét, több jó tanári és szülői közvetítés kell ahhoz, hogy az olvasás ne iskolai kötelezettség, hanem személyes élmény maradjon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Pixabay (illusztráció)

