Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) június 8-án 18 órai kezdettel egy nyilvános kerekasztal-beszélgetést szervez a budapesti intézmény falai között. Az esemény apropója, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén teljes egészében, digitális formában is elérhetővé és ingyenesen kutathatóvá vált a Kilencek költőcsoport tagjainak életműve. A rendezvény célja, hogy a még köztünk lévő tagok és szakértők bevonásával tisztelegjen az egykori irodalmi lázadók öröksége előtt, és bemutassa a cenzúrával dacoló generáció hatását a hazai kultúrára.
- Élő legendák az OSZK pódiumán: A június 8-i digitális premierhez kapcsolódó beszélgetésen a csoport még aktív tagjai (Győri László, Kovács István, Mezey Katalin, Péntek Imre) személyesen is jelen lesznek, hogy felidézzék a hatvanas-hetvenes évek fojtogató, mégis hihetetlenül inspiráló hangulatát.
- A teljes univerzum szabadon letölthető: Mostantól nem csupán a ritkaságszámba menő, eredetileg mindössze kétezer példányban megjelent kultikus antológia olvasható a MEK-en, hanem a szerzők egyéni kötetei, sőt a munkásságukat feldolgozó monográfusok, riporterek (Angyal János, Csontos János, Vasy Géza) háttéranyagai is.
- Cenzúrázott indulás, tiltott sorok: A Kilencek tagjai egyetemi éveik alatt találtak egymásra, és bár olyan zsenik támogatták őket, mint Nagy László vagy Juhász Ferenc, a pártállami kultúrpolitika és az állami kiadók elutasították az önálló hangvételű kötetük megjelentetését. Végül komoly politikai lobbi és közbenjárás után 1969-ben törhettek át az Elérhetetlen föld című antológiával.
Tiltott versekből digitális örökség: Kerekasztal-beszélgetéssel tiszteleg a Kilencek előtt az OSZK
Különleges irodalomtörténeti eseményhez kapcsolódva június 8-án kerekasztal-beszélgetést rendez az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) annak apropóján, hogy digitálisan is hozzáférhetővé vált a Kilencek költőcsoport életművének jelentős része.
A Kilencek az 1960-as évek végének meghatározó költőnemzedéke volt. Tagjai – Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, Rózsa Endre és Utassy József – egyetemi éveik alatt ismerkedtek meg, és már 1966-ban kötetbe rendezték verseiket. Bár munkájukat olyan elismert alkotók támogatták, mint Juhász Ferenc, Kormos István, Nagy László és Váci Mihály, a kor kultúrpolitikája nem engedte meg a kötet megjelenését.
Lobbi a pártállammal szemben: Így tört át a tiltott antológia Nagy László védnökségével
A fiatal költők önálló hangja és a hivatalos irodalmi irányvonalaktól eltérő szemlélete nem talált támogatásra az állami kiadóknál. Végül Darvas József, a Magyar Írószövetség akkori elnökének közbenjárásával 1969-ben jelenhetett meg az Elérhetetlen föld című antológia, Nagy László előszavával.
A mindössze kétezer példányban kiadott kötet rövid idő alatt elfogyott, a költőcsoport pedig nagy érdeklődés mellett tartott felolvasóesteket szerte az országban. Ezek közül is kiemelkedik az 1970. március 15-i, Kossuth Klubban rendezett est, ahol Berek Kati és Jordán Tamás tolmácsolta a verseket.
Szabadon olvasható életművek és egy kihagyhatatlan hétfő esti kerekasztal
A Magyar Elektronikus Könyvtárban mostantól nemcsak az eredeti antológia és annak későbbi kiadásai érhetők el, hanem a költők önálló kötetei, valamint a munkásságukhoz szerkesztőként, riporterként vagy monográfusként kapcsolódó Angyal János, Csontos János és Vasy Géza művei is szabadon olvashatók.
A digitális publikációhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés június 8-án 18 órakor kezdődik az OSZK-ban. A résztvevők között lesz Győri László költő és könyvtáros, Kovács István költő, író és történész, Mezey Katalin költő, prózaíró és szerkesztő, valamint Péntek Imre költő, esszéista és szerkesztő. A beszélgetést Szentmártoni János költő, prózaíró és szerkesztő moderálja.
Nyitókép: Portrék forrása – Wikipedia