Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert Béla, a 20. századi magyar kultúra egyik legsokoldalúbb alakja volt, 1884. augusztus 4-én született Szegeden. Költőként, drámaíróként, forgatókönyvíróként, filmrendezőként és filmkritikusként is dolgozott, de nemzetközi jelentőségét elsősorban filmelméleti munkái alapozták meg. Kodály Zoltánnal az Eötvös Collegiumban lakott egy szobában, Bartók Béla pedig az ő szövegére komponálta A kékszakállú herceg vára című operát és A fából faragott királyfi című táncjátékot.
Balázs Béla forgatókönyvet is írt
A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. Bécsben újságíróként, színházi és filmkritikusként dolgozott, később Berlinben kapcsolódott be a filmgyártásba. Az 1926-os Egy tízmárkás bankjegy kalandjai azt követi végig, hogyan kerül ugyanaz a bankjegy különböző társadalmi helyzetű emberekhez. A Berthold Viertel által rendezett némafilm forgatókönyvét Balázs Béla írta, a mű azonban elveszett filmnek számít. Balázs Béla ezen felül a kor akkor legnagyobb szerzőjének számító Bertolt Brecht és Kurt Weill Koldusoperájának filmváltozatán is közreműködött. Az 1931-ben bemutatott alkotást Georg Wilhelm Pabst rendezte. A forgatókönyv körül egyébként később komoly vita alakult ki, Brecht ugyanis úgy vélte, hogy a filmes feldolgozás túlságosan eltért az eredeti színpadi műtől.
A rendező Leni Riefensthallal dolgozott együtt
Balázs Béla első felesége Hajós Edit orvos volt. Házasságuk 1913-tól 1918-ig tartott. Leni Riefenstahlhoz később szerelmi és alkotói kapcsolat fűzte, de nem volt a felesége. Leni Riefenstahllal A kék fény készítésekor dolgozott együtt, amelynek a film forgatókönyvírója és részben rendezője is volt. Állítólag annyira jól sikerült a film, hogy még Charlie Chaplin is gratulált a filmhez, bár lehet. Mindenestre Balázs Béla második felesége Schlamadinger Anna volt, akivel 1919-ben kötött házasságot, majd a Tanácsköztársaság bukása után együtt emigráltak. Bécsben, Berlinben és a Szovjetunióban is együtt éltek, 1937-ben pedig a Moszkva környéki Isztrára költöztek 1937-ben. Ezután Szovjetunióba költözött, ahol a moszkvai Filmművészeti Főiskolán tanított. A második világháború után hazatért, és társszerzőként közreműködött a Valahol Európában forgatókönyvében, amely a magyar filmtörténet egyik legismertebb alkotása lett.
Balázs Béla A látható ember és A film szelleme című könyvei Edwin Arnet szerint a filmelmélet irodalmának klasszikusai közé tartoznak.
„Herr Balázs filmes témájú intellektuális műveiben olvasható színvonalas megállapításait, véleményem szerint, egyéb filmfilozófiai munkáknak máig sem sikerült meghaladnia.”
Balázs Béla filmtörténeti jelentősége vitathatatlan, mind a filmesztétika, min az opera világban. Bartók A készakállyú herceg vára mind a mai napig az egyik legtöbbet játszott zenemű az egész világon.
Képek forrás: Nemzeti Filmarichívum, Wikipédia, MTAK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Lukács Archívum
AJÁNLÓ
Töltsön ki más kvízeket is. ITT
És kövessen be minket a Facebookon. ITT