Napi jegyzet: Amikor robotok mászkálnak a kifutón

Olvasom, hogy emberek mellett robotok is felvonulnak a divatbemutatón. Nagy öröm ez nekünk. Végre nem kell vitázni arról, hogy milyen a szép nő. Sovány vagy kevésbé az, hosszú vagy rövidebb lábú, érzelmek nélküli arcú vagy éppen hogy érzelmekkel teli mosollyal vonul a kifutón. Nem kell többet izgalommal várni, melyik színésznőt sikerül megnyerni a divat ügyének, aki hajlandó megfelelő gyorsasággal és ritmusban lépegetni a nézők előtt, akik kifejezetten azért ülnek ott, hogy azt nézzék, hogyan áll rajta a ruha. Bár ha jobban belegondolunk épp ezt akartuk, hogy személytelen modellek járkáljanak, olyan arckifejezéssel, amely minden férfi rémálmában jelenik csak meg. Amúgy is már újrafelhasználhatóság van, meg kukába a luxizással, úgyhogy nézhetjük a robotokat, amint robotruhákban mendegélnek. Néha persze még nem képesek időben fordulni, ilyenkor a nézők ölében landol a kollekció vagy lebucskáznak a lépcsőn, de oda se neki, fog ez jobban is menni. Azt már csak félve merjük megkérdezni, hogy minek egy robotnak ruha. A fém nem fázik, de csit-csit, nem is szólaltunk meg, nézzük is szépen a minden szempontból píszí robotokat, akik nem fognak itt villantgatni galaxisok szégyenére. Ja, és mindig legyen nálatok, barátaim, törölköző. Hogy mást ne mondjak.