Napi jegyzet: Mikor kell rózsát metszeni?

Miközben a reggeli tejeskávét kortyolgattam, azon tűnődtem, milyen kegyetlenül unalmas lenne az élet kultúra nélkül. Lassan már hagyomány, hogy minden évben elültetek egy újabb rózsatövet. Idén is kiválasztottam egyet, és miközben a kertészetből mentem haza, azon gondolkodtam, hány perc alatt tudok három irodalmi művet előidézni a memóriámból, amelynek címében szerepel a rózsa szó. Nem kellett sokat gondolkodnom. Először Jókai Mór Sárga rózsája jutott az eszembe, aztán Umberto Eco A rózsa neve című regényére gondoltam, mindkettő a kedvenc olvasmányaim közé tartozik, és kellett még néhány másodperc, hogy édesanyám egyik nagy becsben tartott könyve jusson az eszembe, amelynek címe: Edith Piaf – Rózsa és tövis. Azt már végig se mertem gondolni, hogy hány filmben játszott központi szerepet a rózsa, de ha akartam, ha nem, mint egy gyors mozifilmben úgy kezdtek sorjázni a képek a fejemben. Aztán meg az jutott az eszembe, vajon mondtam-e a lányaimnak azt a fontos tudást, amelyet én is nagyapámtól hallottam, hogy akkor kell megmetszeni a rózsákat, amikor nyílik az aranyeső. Szerintem nem mondtam. Igyekszem pótolni.